szendrey júlia - Dívány

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Gyulai Pál, a 19. század szigorú és mindenható kritikusa nem szívelte a női irodalmat. Petőfi munkásságának első méltatóját megigézte a költő özvegye, de miután Szendrey Júlia máshoz ment feleségül, Gyulai „csekély tehetséggel bíró beszélyírónőnek” nevezte – és feleségül vette Júlia húgát.

Egész életét Petőfi Sándor árnyékában élte le – Kosztolányi szerint gyorsan pergő változatban játszotta le apja életét Petőfi Zoltán, akinek verseibe, levelezéseibe immár bárki beleolvashat.

Minden romantikus lelkű ember álma: egy szenvedélyre és szerelemre épülő, idilli házasságban tervezgetni a közös öregkort. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia párosát is sokan így képzelik el. Na de vajon tényleg idilli volt ez a kapcsolat? A nászútjuk alapján érdekes választ kapunk erre a kérdésre.

Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia a koltói kastélyában töltötték a mézesheteiket, és minden bizonnyal ez a hat hét volt házasságuk egyik legboldogabb időszaka. A Teleki Sándor gróf tulajdonában lévő barokk épületben eltöltött hetek alatt a házaspár nem csupán a beteljesült boldogságot élte meg, hanem a közös alkotás örömét is.

A nagy költő fia, Petőfi Zoltán próbálkozott színészettel és versírással is, de nem tudott – és talán nem is akart – híres apja árnyékából kitörni.

A költő özvegyének rövid és keserűséggel teli élet jutott: második házassága maga lehetett a pokol.

Kerek egésszé varázsolja a magyar történelem egyik ismeretlen, tragikus véget érő szerelmi történetét a színpadon a szabadakarat >>>>.

Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.

Zrínyi Ilona, Szilágyi Erzsébet, Mária főhadnagy – hazánk történelme tele van jelentős nőalakokkal, de vajon mennyire ismered a leghíresebb magyar nők életét, tetteit? Kvízünkben tesztelheted a tudásod.

Szendrey Júliát úgy ismeri az útókor, mint a nemzet költőjének feleségét. Pedig nem sokon múlt, hogy Petőfi mást vegyen el. A költő és Prielle Kornélia ármánnyal, féltékenységgel és félreértésekkel teli kapcsolata úgy indult, akár egy szappanopera.

Szendrey Júliának mindössze néhány év boldogság jutott az életében. Petőfi halála után egy boldogtalan házasság rabja lett, régi barátai elfordultak tőle, a közvélemény elítélte, és még negyvenéves kora előtt meghalt.