Egy friss kutatás szerint a kezed is elárulhatja, hogy bizonyos személyiségzavarok jellemeznek-e.
A rejtett narcizmus nehezen észrevehető, éppen ezért veszélyes. Klinikai szakpszichológus összegzi, melyek azok a jelek, amikre figyelnünk kell, ha felismernénk.
A szörnyű pszichiátriai kórkép borzasztó következményekkel jár minden érintettnek. A leghíresebb Münchhausen-szindrómás lánya a napokban szabadult, miután barátjával együtt meggyilkolta az őt testi és lelki fogságban tartó anyját.
Nem feltétlenül kell azonnal személyiségzavarra gondolnunk, ha egy-egy ismerősünkről napi szinten kerülnek ki a közösségi média különböző felületeire fotók. A szokás azonban sok mindent elárul akkor is, ha nem kóros. Pszichológus segít megérteni, mi motivál bennünket a szelfizésben.
Ma már szinte mindenki jelen van a közösségi médiában, így egyszerűen lecsekkolhatunk bárkit a neve alapján. A kutatások szerint azonban nem mindegy, mit és milyen gyakorisággal osztunk meg, sőt van egy szokás, ami a nők szerint kifejezetten óvatosságra int.
Ausztrál kutatók megdöbbentő összefüggést találtak a magas beosztású vezetők és a hétköznapi beszédben pszichopatáknak hívott egyének viselkedése között. Éppen ezért nem kizárt, hogy a te főnököd is érintett, hiszen bár megnyerő jelenség, mégis képtelen az empátiára, nem érdekli más emberek érzelmi élete, fizikai biztonsága, csak és kizárólag önös érdekeivel foglalkozik, emiatt pedig még manipulációra is képes. Mielőtt azonban bárkire rásütnénk a bélyeget, fontos megjegyezni, hogy a pszichopátia egy személyiségzavar, nem pedig egy tulajdonság.
A személyiségtorzulás az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kórképek közé tartozik. Milyen gyakori személyiségzavarok léteznek, és honnan ismerhetjük fel őket?
Ha nem figyelnek eléggé a gyerekek érzelmeire, vagy egyenesen érvénytelenítik is a szülők az érzéseit, akkor akár személyiségzavar is kialakulhat bennük.
A gyermek önállósodását és személyiségének kibontakozását is hátráltathatja az, ha borderline személyiségzavarban érintett szülő mellett nő fel.
A szélsőséges hangulati ingadozással, az elhagyatástól való masszív félelemmel és érzelmi labilitással jellemezhető borderline állapot (borderline personality disorder, röviden BPD) a leggyakoribb személyiségzavar. Becslések szerint a népesség 2-3 százalékát érinti, de sokan vannak olyanok, akik nem jutnak el szakemberhez, és nem kapnak diagnózist. A kategorizálásnál persze sokkal fontosabb azzal a szenvedéssel kezdeni valamit, amelyet nemcsak a BPD-vel érintett személy, hanem a környezete is átél. Hogyan kerüljük el, hogy mi is tönkremenjünk a gyerekünk, a szerelmünk, a barátunk vagy a munkatársunk impulzív, agresszív, kaotikus viselkedésétől?
Azt, hogy a különböző életciklusok során hogyan alakul a személyiségünk, kialakulnak-e személyiségzavarok, sok tényező határozza meg, ideértve a genetikát és a biológiát is. De a szülők és a környezet hatása vitathatatlan.
Ráadásul még a manipulációhoz is remekül értenek, így a kutatókat is gyakran félrevezetik.
