szabadság 5 - Dívány

Túl vagyunk a tél felén, lassan a január végét tapossuk. A szürke téli hétköznapokon sokan már a nyarukat, a szabadságot tervezgetik, esetleg azon gondolkodnak, hova szökjenek majd el a világ elől tavasszal. Van egy jó hírünk a számukra: okos tervezéssel, az ünnepnapok kihasználásával és némi ráfordítással pazar vakációban lehet részük.

A téli ünnepek ideje a pihenésről szólt a családok számára – de ez nem mindig jelenti azt, hogy szülőként, abszolválva a karácsonyt és a téli szünetet, te is kipihenhetted magadat.

Kacérkodsz a gondolattal, hogy többé ne viselj melltartót? A szakértők elmondják, hogy a döntésnek milyen előnyei és hátrányai lehetnek.

Úgy tűnik, véget ért Britney Spears kálváriája a családjával, ugyanis pénteken Brenda Penny bíró úgy döntött, a popsztárnak a továbbiakban nincs szüksége apja gyámságára.

Úgy tűnik, Britney Spears újra szabad ember lesz, 39 éves korára tehát eljuthat oda, ami az emberek nagy részének teljesen normális: eldöntheti, hogy akar-e gyereket szülni, és ő rendelkezik azzal a pénzzel, amit egyébként saját maga keresett meg.

Hallottál már a vasárnapi félelmekről? Az angol Sunday scaries kifejezést még 2009-ben vezették be az Urban Dictionary nevű szlengszótárba. Arra a frusztrációra utalnak vele, amit sokan vasárnap este vagy a nyári szabadságunk végén élünk át: hirtelen elkezdenek minket nyomasztani a ránk váró feladatok, a feszes határidők, a főnökünkkel, a munkatársainkkal vagy az ügyfeleinkkel való találkozás. Nem hiszünk a képességeinkben, rettegünk a hibázástól, motiválatlanok vagyunk, semmi kedvük az egészhez. Mit lehet tenni?

Hazajönnél-e a nyaralásból, ha kiderülne, hogy királlyá koronázták Orbán Viktort? Előfordulhat-e, hogy a magyarok lesznek az új migránsok? Mi mindenre veszi rá a nőket a bennük élő kövér lány, és lehet-e jóízűen nevetni az alkoholista nagypapán? Abszurditásba hajló, mégis fontos társadalmi problémákat megvilágító helyzetek Puskás Panni kritikus, szerkesztő, író első novelláskötetében. A rezervátum visszafoglalása négy-öt oldalas szövegeit olvasni olyan, mint amikor állsz egy lepukkant, kolbászszagú vonat folyosóján, és pár pillanatra kidugod a fejed az ablakon. Hirtelen telibe kapod a huzatot, veszélyes is, persze, mégis őrülten felszabadító. Interjú a szerzővel.

Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.

Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.

Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.

Bevág a pánt, bök a drót, szorít a kosár. Túl laza, nem tart, kibuggyan. Nehéz jó melltartót találni. Sokszor annyira elegünk van belőlük, hogy legszívesebben messzire hajítanánk őket. Minek ez nekünk? Aztán zavarba jövünk, hogy átüt a bimbónk, rögtön azt hisszük, mindenki minket néz, vagy meg fog ereszkedni a mellünk. Melltartóval vagy anélkül kényelmesebb az élet? Bárhogy is döntesz, teljesen oké, hiszen a saját testeddel kapcsolatban te hozod a szabályokat. Mi abban tudunk támogatni, hogy ne a bizonytalanságok és a tévhitek tartsanak vissza, ha változtatni szeretnél.

„A hangyák társadalma 50 millió éve nem változott. Ha ezt egyszer létrehozzuk, a miénk se fog többet. Kérdés, hogy ez fog-e megtörténni” – veti fel Dragomán György, aki a múlt tanévet a tudomány szigetén töltötte egy német kutatóintézet meghívására. Milyen hazatérni egy utópiából? Interjú a József Attila-díjas íróval sötét diktatúrákról, fényes jövőkről és a céklával folytatott kísérleteiről.