Több száz éven keresztül féltve őrizték a selyem készítésének titkát a Kínai Birodalomban, miután egy rendkívüli véletlennek köszönhetően Lej-cu, a Sárga Császár felesége felfedezte.
Papír, selyem, fűszerek, zöldségek és gyümölcsök – talán ezek mind nem is jutottak volna (olyan korán) Európába, ha egykor nem létezik a selyemút, amelyen nemcsak a termények és az áruk jutottak el keletről, hanem a nyelvek, a kultúra, a vallások és a művészet is. Sőt a legvalószínűbb feltételezések szerint ezeken az útvonalakon terjedt a milliók életét kioltó pestis is.
Szombathely környéke még ma is őrzi az egykori borostyánút nyomait, jelezve azt, hogy Magyarország e térsége is jelentős állomása volt a Balti-tengert kontinensünk déli részével összekötő útvonalnak.
Évszázadokon át kötötte össze Keletet és Nyugatot; Kínát, Afrikát és Európát a Selyemút néven ismert szövevényes kereskedelmi úthálózat. A Selyemút azonban messze több volt árucserecsatornánál: az út mentén eladók és vevők, selymet kínálók és gyömbérre alkudók mellett kultúrák, nyelvek, vallások is találkoztak, és óriási hatást gyakoroltak egymásra.
