Tudod, hogy hol található ma a Dimitrov tér vagy hol sétálunk a Népköztársaság útján? Teszteld a tudásod, és derítsd ki, mennyire igazodsz el a múltbéli Budapesten!
A kisföldalattinak is nevezett metróvonal megépítése több mint 120 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Ekkor nemcsak a vasút létesült a föld alatt, de impozáns épületek épültek a felszín felett is.
A napvédelem nem csak a modern korok embere számára volt fontos, sőt néha az életben maradás és az egészség záloga. Már az őskorból vannak ismereteink arról, hogy bizony kencékkel védekeztek a napsugarak ellen az ősemberek is.
A koraszülöttek ellátásával kapcsolatban ma már leginkább a testkontaktus és az inkubátorok melegítő funkciója jut eszünkbe. Az, hogy miként sikerült a legkisebb apróságok életképessé tételét elfogadottá tenni, egészen elképesztő.
Budapest utcáit 130 évvel ezelőtt még nem takarították. A lakók elvermelték a szemetüket, így nemcsak a bűz, de a fertőzésveszély is igencsak nagy volt. Ezért hozták létre azt a hivatalt, mely a tisztaságról gondoskodott és máig működik, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-t.
A 20. század egyes időszakaiban számtalan fővárosi közterületet neveztek át, hogy aztán néhány évtized elteltével visszakapják régi nevüket, vagy teljesen más név alatt szülessenek újjá. Emlékszel még, hogy a korábbi elnevezések melyik mai forgalmas fővárosi helyhez kapcsolódnak?
Ha van olyan területe az életnek, amelyben hatalmas változásokat hozott a tudomány előrelépése, az az egészségé. Számtalan halálos, fertőző betegséget törölt el a föld színéről az ember évszázadok fejlődésének eredményeként, mégis: ma sem sikerül teljes mértékben megszabadulnunk még a tudománytalanságtól, a pandémia pedig csak erősítette az oltásellenességet. A Dívány Időutazók podcastjének legújabb részében azt járjuk körbe, mennyit változott az egészséghez és a betegségekhez való hozzáállásunk évszázadok alatt.
Rekordhidegre emlékeztettek a magyar meteorológusok. 85 évvel ezelőtt a Miskolchoz tartozó Görmbölytapolcán -35 fokot mértek.
Furcsán nézünk azokra, akiknek nincs valamilyen közösségi média fiókjuk, legyen szó a Facebookról, az Instagramról, a TikTokról vagy a LinkedInről. A ma negyven éves generáció gyermekei pedig ledöbbennek, ha szüleik nem ismerik a Snapchatet, a WeChatet vagy az X-et. De miért van szükségünk ezekre a platformokra, és vajon évszázadokkal ezelőtt volt-e bármilyen hasonló módja a kapcsolattartásnak?
Nemrég még nyár volt, aztán hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy lassan vége a novembernek, és nyakunkon a karácsony. Vajon tényleg minden decemberhez hozzátartozott a hó régebben, és csak mostanában vagyunk kénytelenek egyre többször nélkülözni a havat? Képes összeállításunk betekintést nyújt a régi decembereinkbe.
Az Európai Unióban évente több mint 15 milliárd liter bort termelnek, Magyarország pedig a legnagyobb termelők után szorosan igyekszik felzárkózni az előkelő ötödik-hatodik helyre. Nem is csoda a jó teljesítmény, a szőlőtermesztésnek és a szüretnek is messzire nyúló hagyományai vannak itthon. Videónk segítségével most te is visszautazhatsz az időben.
Olcsó, sokáig eltartható húskészítményként ismerjük ma a párizsit. De vajon ugyanazt tartalmazza, mint a régi időkben? Utánajártunk.
