pszichológia 61 - Dívány

Szétvet az ideg mások bunkó viselkedése miatt? Átgázol rajtad a főnököd vagy egyenesen terrorizálnak a munkahelyeden? Sajnos néha tényleg az a bölcsebb és biztonságosabb opció, ha az ember lapít, kushad és várja az alkalmat, hogy elhúzhasson a francba, ezért érdemes megválogatni, hogy melyik csatát vívjuk meg és melyiket nem. És persze az sem mindegy, hogy milyen eszközöket vetünk be a remélt siker érdekében.

Érdekes és hasznos tényeket gyűjtöttünk össze a haragról, és azt is eláruljuk, legközelebb mit tegyen – és mit ne -, amikor nagyon begurul.

Vagy csak a téma lett nagyon felkapott az utóbbi években? Erről (is) kérdeztük Bánki György pszichiátert, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról szerzőjét.

„Nem számít, mennyire rosszak a dolgok, az ember mindig képes még rosszabbá tenni őket” – mondja Ranfy Pausch, a Carnegie Mellon egyetem informatikaprofesszora, és milyen igazat szól. Miért van az, hogy éppen akkor szabadul el a gyűlölködés, és teszi még rosszabbá a helyzetünket, amikor egyébként is éppen elég bajunk van?

Az önbizalom alapvetően a gyerekkorunkban alakul, de felnőttként is van mit tenni, ha sokszor kételkedünk magunkban.

Felturbóznád a memóriád, előcsalogatnád a kreatívabb énedet vagy a csoki utáni sóvárgást akarod elűzni? Nem lehetetlen, csak mozogni kell, és nem mindegy, hogy mit.

Mindannyian szoktunk úgy járni, hogy egy hirtelen feltörő indulat hatására olyat teszünk, amit később megbánunk – és ami egyáltalán nem szolgálja az érdekeinket. Akikre jellemző a hirtelen harag, gyakran tapasztalhatják, hogy fellobbanó indulatuk már rég elmúlt, de akiken kitöltötték, azok hosszan szenvednek tőle. Amelia Aldao egy roppant egyszerű és mégis működő eszközt ajánl, hogy a ránk törő rossz érzések hatására ne tegyünk olyat, amit sosem tettünk volna, ha van időnk és erőnk végiggondolni a tetteinket.

Nagyon nehéz megtalálni a szülőségben az egyensúlyt, azt, hogy hogyan lehet okosan és jól szeretni a gyerekünket. Egy új kifejezés terjed mostanában arra a gyerek életét megnehezítő szülői hozzáállásra, amit azok a szülők „követnek el”, akik egyértelműen nagyon szeretik a gyereküket, és teljesen elkötelezettek abban, hogy szülőként a gyerekeik mellett álljanak. Ez az úthengerszülő.

Gyönyörű infografikai jelent meg arról, hányféle módon vagyunk képesek a saját életünk könnyebbé tétele, valamint agyi kapacitásaink limitáltsága okán eltorzítani a valóságot, hány helyen nézünk másik filmet, mint a körülöttünk lévő emberek. Szép, izgalmas és emberi.

A hiedelmek határozzák meg azt is, ahogy a nincstelenekhez, a pénzhez vagy akár a homeopátiához állunk. Interjú Csányi Vilmos professzorral.

Traumák, bántalmazott gyerekkor vagy elnyomó partnerkapcsolat túlélői sokszor azt tapasztalják, hogy nem viszik annyira az életben, mint mások. Valahogy nem bírnak jól teljesíteni, előrejutni. Az átlagnál jobban fenyegeti őket a kiégés is. Miért van ez, és mi lehet az ellenszer?

Nem kötelező a családoddal, szüleiddel kapcsolatot tartani – és ezt sokkal többen felismerték már, mint ahányan beszélnek róla.