A gyökerek elleni harc tévútjai, avagy hogyan ne állj ki magadért

Szétvet az ideg mások bunkó viselkedése miatt? Átgázol rajtad a főnököd vagy egyenesen terrorizálnak a munkahelyeden? Sajnos néha tényleg az a bölcsebb és biztonságosabb opció, ha az ember lapít, kushad és várja az alkalmat, hogy elhúzhasson a francba, ezért érdemes megválogatni, hogy melyik csatát vívjuk meg és melyiket nem. És persze az sem mindegy, hogy milyen eszközöket vetünk be a remélt siker érdekében.

A szembeszegülésnek nem csak az lehet a jutalma, hogy “semlegesítjük” a nehéz eset kollégákat, a bunkó feletteseket vagy a sokakat elnyomó, megalázó, lefárasztó pszichoterrort. Azért is fontos, hogy kiálljunk magunkért, mert így erősödhet a méltóságérzetünk, a büszkeségünk, és elmondhatjuk, hogy a saját kezünkbe vettük a sorsunkat. Ugyanakkor az is fontos, hogy közben ne csináljunk hülyét magunkból, ezért most megmondjuk, mit NE tegyél, ha nem akarod, hogy csődöt mondjon a hadjáratod. Pontosabban nem mi, hanem Robert I. Sutton, a Stanford Egyetem professzora és a szervezeten belüli pszichológiai problémák kutatója, aki legújabb könyvében, a Kis seggfejkalauzban többek között a szembeszegülés buktatóira is felhívja a figyelmet. Íme hét olyan technika, amelyek hajlamosak visszaütni, ezért az alkalmazásuk nagyfokú elővigyázatosságot igényel:

1. Ha azt csinálod, ami először eszedbe jut, ÉS MOST RÖGTÖN!

A seggfejekkel komplex helyzetekben ütközöl meg, ahol nagy a tét. Ilyenkor könnyen elhomályosíthatja az ítélőképességedet a félelem és az indulat. Amit ösztönösen, zsigerből csinálnál, azt valószínűleg megbánnád. Lassíts, higgadj le, és beszéld meg bölcs emberekkel, hogy érdemes-e harcba szállni, és ha igen, hogyan.

shutterstock 569288584

2. Ha direktben, agresszíven konfrontálódsz nagyhatalmú kínzóddal - holott se dokumentumaid, se szövetségeseid nincsenek. Ha szeretsz mártírt játszani vagy mazochista módon örömödet leled abban, ha bántanak, beválhat ez a módszer. Ha viszont az a cél, hogy megváltoztasd, meggyengítsd vagy elűzd a gyökereket, akkor rendszerint nem működik.

3. Ha seggfejnek nevezed az illetőt.

Ez is beválhat, ha ismered az illetőt, bízol benne, és négyszemközt mondod meg neki a magadét. De vigyázz, mert az ilyesmi rendszerint csak további ellenségeskedést szül. Különösen veszélyes lehet, ha kínos helyzetbe hozod a kínzódat - és a durva jelző használata a te részedről is seggfejség.

4. Ha gyűlölködve, névtelenül, értelmetlenül állsz bosszút.

Azok, akiknek nincs elegendő hatalma vagy bátorsága ahhoz, hogy konfrontálódjanak a seggfejekkel, néha odáig süllyednek, hogy suttyomban aljas, pitiáner módon “rendezik a számlát”, például leengedik az illető kocsijának a kerekét. Lehet, hogy jobban fogod érezni magad, ha valami hasonlót teszel (meg az is lehet, hogy rosszabbul), de a gyökér viselkedését ezzel nem változtatod meg. (Kivéve, ha tetten ér, és ő is bosszút áll.)

5. Ha bűnbakot keresel.

Erre akkor szokott sor kerülni, ha valakit seggfejek vesznek körül, és elegendő befolyással rendelkezik ahhoz, hogy egy-két “gyengébb láncszemet” levadásszon. Ezt az egy-két embert hibáztatja a környezetében elburjánzott abúzusért, és el is érheti, hogy megbüntessék vagy elküldjék őket. Ha ehhez a megoldáshoz folyamodsz, elmondhatod, hogy kiselejteztél pár “rohadt almát”, de az igazság az, hogy a rendszert nem javítottad meg. Sőt, ha pár gyengébb gyökeret “a busz alá löksz”, azzal akár azt is elérheted, hogy a velük egy követ fújó társaik bekeményítsenek.

6. Ha te is elkapod a ragályt a kedvükért.

Ezt a “betegséget” az okozza, hogy a nyomoroncokat egy csöppet sem hatják meg a te szeretetbombáid és nyelvcsapásaid, vagy ami még rosszabb, azt szűrik le, hogy élvezed az abúzust és kérsz még. Te viszont képtelen vagy leállni: továbbra is ájuldozol tőlük és hízelegsz nekik.

shutterstock 668518984

7. Ha “elfajzott” emberekhez, rendszerekhez fordulsz segítségért.

Óvakodj a HR-esektől, jogászoktól, felső vezetőktől, bűnüldöző hatóságoktól, mert lehet, hogy a hatalmat birtokló seggfejek védelmében érdekeltek, nem pedig abban, hogy érted harcoljanak. “Intő példa a Fox Newsnál dolgozó Gretchen Carlson esete: a New York Magazine 2016 szeptemberében arról számolt be, hogy a nő egyszer bepanaszolta a közvetlen főnökénél műsorvezető társát, Steve Doocyt, aki leereszkedően beszélt vele. Amikor Roger Ailsnek, a csatorna elnökének a fülébe jutott a dolog, “férfigyűlölőnek” és “gyilkosnak” nevezte Carlsont, majd közölte vele, hogy nincs mese, ki kell jönnie a fiúkkal” - írja Stutton.

Nem kell tehát tehetetlen, gyámoltalan áldozatnak érezned magad - még akkor sem, ha nem nyered meg a háborút, de tudd, hogy melyek a hatékony módszerek és melyekkel nem mész semmire.

A jó hír az, hogy Bennett J. Tepper munka- és szervezetpszichológus kutatásai során arra jutott, hogy a bántalmazó hajlamú főnökre “visszalövő” (tehát nem passzív áldozatként viselkedő, és magukat nem is annak érző) alkalmazottak sokkal inkább úgy érzik, hogy a saját kezükben van a sorsuk, és kisebb mértékű károsodás éri őket.

De van néhány rossz hírünk is: aki egy gyökérrel (vagy ami még rosszabb, egy rakás gyökérrel) dolgozik együtt, az valószínűleg maga is gyökér lesz, mert a mások semmibevétele bizony, ragályos. A másik legnagyobb kockázati tényezője a seggfejségnek, az, ha hatalmat gyakorlunk mások fölött - különösen, ha korábban csekély mértékű hatalom volt a kezünkben. Dacher Keltner, a Berkeley Egyetem professzora több mint húsz évet szánt annak tanulmányozására, hogy milyen hatással van az emberre a hatalomgyakorlás, illetve az, hogy erősnek érzi magát. A kutatás eredményei nem festenek valami jól: Keltner és más pszichológusok ugyanis kimutatták, hogy bármilyen kedvesen, kooperatívan, empatikusan viselkedett valaki korábban, a hatalom megváltoztatja. Akinek “fölviszi az Isten a dolgát”, az attól fogva kevesebb empátiát érez mások iránt, jobban kihasználja őket, erősebben koncentrál a saját szükségleteire és kevesebbet a másokéra, valamint udvariatlanul, tiszteletlenül viselkedik, és úgy tesz, mintha rá nem vonatkoznának a szabályok.

Túl sok a dolgod, túl sok minden jár a fejedben, és mintha mindig rohannál? Pedig a túlterheltség sem neked, sem a környezetednek nem tesz jót, a kutatások szerint ugyanis az állandó stressz még a legcivilizáltabb embereket is képes gyökérré változtatni. Ezek tehát az elsődleges szempontok, amelyekre nem árt odafigyelni, de akad még néhány rizikófaktor, ami elősegíti, hogy seggfej hírébe keveredj:

  • A “tápláléklánc” csúcsán helyezkedsz el, és nagyon erős benned a versenyszellem, ezért úgy érzed, hogy veszélyeztetik a pozíciódat az alád beosztott “sztárocskák”.
  • Gazdag vagy.
  • Rideg embernek tartanak.
  • Sokkal keményebben dolgozol, több áldozatot hozol, mint mások - és sokszor a tudomásukra is hozod a “mártíromságodat”.
  • Szőrszálhasogató “szabálynáci” vagy, aki minden szabályt precízen betart, és ragaszkodik hozzá, hogy mások is ezt tegyék. 
  • Nem alszol eleget.
  • Jellemzően cinikusan és negatívan gondolkodsz a legtöbb dologról. (Vannak ilyen emberek.)
  • Férfi vagy, és nő a főnököd. Lehet, hogy te épp kivétel vagy, de a kutatók úgy találták, hogy a férfiak általában “fenyegetettebbnek” érzik magukat, amikor nő a főnökük, mint amikor férfi.
  • Szűnni nem akaró késztetést érzel arra, hogy az okostelefonodat nézzed. Ennek a késztetésnek akkor sem tudsz ellenállni, ha tudod, hogy önkontrollt kéne gyakorolnod.

Vannak a környezetedben igazi gyökerek?

  • Vannak. Sajnos. Szenvedek is tőlük eleget. 125
  • Akad néhány, de nem okoznak nagy gondot. 84
  • Magam is gyökér lennék. 44
  • Csak azok vannak. 30
  • Szerencsére én csak a növények között találkozom gyökerekkel. 22
Mustra