Néhány évvel ezelőtt jelent meg kötetbe rendezve Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése, A bilincs a szabadság legyen címmel. A cím jól példázza, milyen volt, milyen lehetett ennek a két kivételes tehetségű személyiségnek a házassága, amelynek több mint ötven év után 2001-ben az író halála vetett véget.
Nem csupán a népköltészetben találunk példát arra, amikor növény, például gyümölcs vagy virág szimbolizálja a szerelmet, a szerelmeseket. Weöres Sándor A galagonya című verse is szerelmes vers annak ellenére, hogy verselése, ritmusa, hangulata játékos. Ráadásul a Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító ezt a költeményét többször is előhúzta a tarsolyából, ha meg akart hódítani egy nőt.
Világraszóló tanyasi lakomák, franciás eleganciával készült, könnyed fogások fillérekből, és egyszemélyes háztartásra optimalizált, egyszerű ételek – nagy íróink feleségei közül többen is szívesen írtak szakácskönyvet.
A megszálló szovjetek erőszakoskodását, valamint saját traumatikus első házasságát elbeszélő Asszony a fronton megrázó olvasmány. Szerzője, Polcz Alaine egyúttal haldokló gyerekek és hozzátartozóik pszichológusa is volt.
Modernista fenegyerek, öngyötrő atléta, a mindennapi dolgainkat észrevétető szem. Pár kifejezés azok közül, amelyekkel a megalkuvást nem ismerő, olvasóit örökké meglepő Mészöly Miklós jellemezhető. A magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakját két írónemzedék is mesterének tekintette, inspirálta Nádast, Esterházyt és Krasznahorkait. Bár kétségkívül megbecsült szerző, nem vált széles körben népszerűvé. Miért? Mi az, amit ma is tanulhatnánk tőle? Melyik könyvével érdemes kezdeni, ha megismerkednénk a szövegeivel? A 100 évvel ezelőtt született író legfontosabb műveiről, meg nem valósult terveiről, és feleségével, Polcz Alaine-nel való kapcsolatáról beszélgettünk Szolláth Dávid irodalomtörténésszel, a Mészöly Miklós című monográfia szerzőjével.
