Gobbi Hilda az egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb magyar színésznő. Szívesen szivarozott és konyakozott, azt sem titkolta soha, hogy saját neméhez vonzódik.
A 30-as évek Szovjetuniójában még szibériai rabként próbált túlélni Nyikolaj Erdman, akit később Sztálin-díjjal tüntettek ki. Második, egyben utolsó drámáját betiltották.
Majdnem belehalt apja felelőtlen életvitelébe Gobbi Hilda. A 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének gyermekként sokszor nem volt hol laknia, hiába származott gazdag, olasz családból. Apja minden pénzüket elverte.
Csaknem száz éven át, 1875-től 1965-ig állt a Blaha Lujza téren az épület, amely előbb a Népszínháznak, majd a Nemzeti Színháznak adott helyet – és amit egy átgondolatlan városrendezési terv alapján végül felrobbantottak.
Betilthatják az egyik legjellegzetesebb férfiruhadarabot. Akár pénzbírság vagy börtön is járna a törvénytervezet szerint azoknak, akik mégis csomózással indítják a napot.
Egy héttel 96. születésnapja előtt elhunyt Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a magyar színházművészet egyik legkarakteresebb női alakja, aki rengeteg emlékezetes alakítással örvendeztette meg a közönséget. Pedig – mint ő maga vallotta – valójában sohasem akart színésznő lenni.
Szörényi Éva a háború előtt és után is a magyar film és színház ünnepelt sztárja volt, az 1956-os forradalom leverését követően mégis menekülni kényszerült: férjével és fiaival kalandos úton, csak a szerencsének köszönhetően jutottak ki Magyarországról és kerültek az Egyesült Államokba, ahol a színésznő az emigráns magyar közösség oszlopává vált.
A Liszt Ferenc tér és a Bajcsy-Zsilinszky út között húzódó, VI. kerületi Paulay Ede utca ma az Új Színháznak ad otthont, korábban pedig számos más színház is ebben az utcában várta a pesti közönséget – nem csoda, hiszen a névadó a magyar színházi élet egyik legjelesebb alakja volt, aki színészként, rendezőként, színházigazgatóként, szakíróként és színészpedagógusként is beírta nevét a hazai színjátszás történetébe.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nemzeti Színház. Mesebeli történeteket játszottak falai között, színészei pedig a sok költözés ellenére is képesek voltak mindig magas színvonalon, egységbe kovácsolódva megmutatni, mi is az igazán „nemzeti”.
Hatalmas sor áll a jegyiroda előtt, a színház honlapja lefagyott, egyelőre nem sikerült jegyet vennünk egy márciusi előadásra sem.
A rendező a párkapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, darabja mégis ordít az utalásoktól: nem is nézői, szereplői vagyunk.
A Nemzeti Színház várható botránydarabja egyáltalán nem botrányos, inkább sajnálatosan aktuális. Viszont legalább jó.
