Mióta a legenda szerint Nagy Sándor szétvágta, a gordiuszi csomót annak metaforájaként ismerjük, amikor valaki egy bonyolult problémát váratlanul nagyon egyszerű módon old meg. De vajon honnan ered a gordiuszi csomó kifejezés, és mennyire gyökerezik a valóságban?
A magyar népi hiedelemvilágban − ahogyan más népek esetében is − rengeteg különböző jó és rossz szándékú fantázialény, szellem, rejtélyes teremtmény bukkan fel. Mit érdemes tudni a legnépszerűbb hazai folklórlényekről, akiktől ükapáink féltek? Mi a különbség a táltos és a garabonciás között, miért bolyong a bolygó mérnök?
Mutatunk 7 elterjedt takarítási mítoszt, aminek nem érdemes felülnöd, mert nem nyerhetsz velük az égvilágon semmit.
Ezekkel az óvszerhasználatot érintő kérdésekkel neked is fontos tisztában lenned, hogy elkerülhesd a szex közbeni baleseteket.
A pszichológiával kapcsolatos téves hiedelmeink többségéért a média és a popkultúra hibáztatható. A filmek előszeretettel építenek ezekre a mítoszokra, mert frappánsak, hihetőek, és jól sematizálják világunkat. A legtöbb ilyen, széles körben elterjedő gondolatnak pont ez a hátulütője, egyszerű választ ad egy bonyolult kérdésre.
Bár a nők szexualitásáról valamivel többször írunk, a férfiaké is a szívügyünk, pláne hogy azzal kapcsolatban is rengeteg tévhit, hamis vagy épp félinformáció kering a köztudatban. Minden férfi maszkulin vadállat? Tényleg annyiszor gondolnak a szexre? Könnyebben felizgulnak, többet maszturbálnak és sokkal gyorsabban elmennek, mint a nők? Nem kell mindent készpénznek venni.
A holland posztimpresszionista festő, Vincent van Gogh azoknak a művészeknek a sorát gyarapítja, akik nélkülözéssel teli életük után, halálukkal váltak híressé. Azonban a mítosz, miszerint életében csak egyetlen képét vásárolták meg tőle, hamisnak bizonyult.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
Mosogatni általában annyira nem szeretünk, hogy eszünkbe sem jut még jobban kiműveli magunkat a témában – előbb morfondíroznánk azon, hogyan lehetne annyi pénzt keresni, hogy minden koszos, ételmaradékokkal teli edény és tányér helyett újat vegyünk. Pedig jó ismerni a legfontosabb trükköket, mert azokkal időt, pénzt és jó adag energiát spórolhatunk meg.
Előfordul, hogy az életünk pozitív irányba fejlődik, csupa jó dolog történik velünk, ám az aggodalmaink mégis úgy áramlanak a felszínre, mint pezsgőben a buborék. Mi van akkor, ha a párunk hirtelen meggondolja magát, vagy kiderül, hogy mégsem illünk össze? Lehet, hogy nem úgy szeretjük őt, ahogyan kellene? Persze időnként mindenkinek lehetnek ehhez hasonló gondolatai, de vannak emberek, akiket valósággal megbénít az állandó agyalás, és úgy érzik, még a legcsodálatosabb párkapcsolatból is menekülniük kell.
Mindenki ismeri a mesét, miszerint a kisbabákat a gólya hozza a csőrében, fehér pólyába csavarva. De vajon honnét ered ez a legenda?
Tudósok vizsgálták, hogy van-e alapja a feltételezésnek, miszerint az ujjaink hosszából kiderülhetnek dolgok a személyiségünkről, a nemi irányultságunkról és az egészségünkről. Az elemzések, vizsgálatok és kísérletek sokszor ellentmondanak egymásnak, mégis van, aki rendületlenül kitart az elmélete mellett.
