Akkor lesz jó az életünk, ha nem történnek benne rossz dolgok, ha nincsenek negatív érzéseink, ha nem gondolunk rosszra. Logikus. De vajon igaz is? Pszicholológus szakértőink válaszából kiderül, hogy a lelkünk azért korántsem működik ilyen egyszerűen.
A világjárványok, globális katasztrófák minden egyes embert érintenek, igen, még a hatalom vagy a pénz világának felső tízezrének tagjait is. A válaszreakciójuk azonban kicsit más: ami nekünk a pince és a tartós élelmiszerek felhalmozása, az nekik minden igényt kielégítő luxusbunker.
Legyünk őszinték: a legtöbbünknek halvány dunsztja sincs az érzéseiről. Nem tudjuk, honnan jönnek, meddig tartanak, miért vannak, hogyan működnek és mit jelentenek, ha jelentenek egyáltalán bármit is. Az érzelmek az emberiség misztikus erői, amelyekről sokan csak annyit sejtünk, hogy lehetnek jók vagy rosszak. Így aztán egy meglehetősen egyszerű formula alapján igyekszünk megoldani az érzelmi életünket. A pozitív érzelmeket próbáljuk begyűjteni, a negatívakat pedig elkerülni. Mi ezzel a baj?
Mint rekkenő hőségben a hűsítő tó vizébe, annyira nehéz beleereszkedni az új szerelembe. Ezért sok olyan párkapcsolatot kezdünk el, ahova végül sosem érkezünk meg. Visszatartjuk az érzelmeinket, mert azt reméljük, hogy ekképpen a sérülés elkerülhető. Az ilyesfajta önvédelemnek azonban komoly ára van: pont azt az közelséget veszi el tőlünk, amire annyira vágynánk.
A 26 éves Park Yeonmi 13 évesen szökött meg Észak-Koreából. Az egykori disszidens ma emberi jogi aktivistaként járja a világot, hogy felhívja a nyugati közvélemény figyelmét a távol-keleti diktatúrában folyó kegyetlenségekre.
Az nem kérdés, hogy földünk, lakóhelyünk bajban van. Nem tudjuk, képesek vagyunk-e időben cselekedni ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, vagy a legtöbb embernek menekülnie kell. Annyi bizonyos, hogy már most látszik: vannak olyan helyek bolygónkon, ahol nagyobb eséllyel éljük túl a viszontagságokat.
Mutatjuk, mit csinálj és mi az, amit felejts el, ha tűzvésszel találkozol.
