Az egykori királyi Magyarország egy különleges szeglete a Bánát vidéke. Az itteni identitás, szembemenve a korszak nemzetiségi törekvéseivel, saját államot kiáltott ki az első világháború végén, a Bánáti Köztársaságot.
A versailles-i kastélykertben két, Trianon nevet viselő palota is található, melyeket méretük alapján különböztetnek meg nevükben. A kettő közül a Nagy-Trianon az, melyben Magyarország történelmének egy jelentős darabkáját is írták. De más országok számára fontos dokumentumokat is szignóztak itt.
Megszoktuk, hogy emberként a tápláléklánc csúcsán állunk, azaz nemigen akad olyan állat, ami el akarna pusztítani. Nem kell rejtőzködve élnünk, állandóan az eget lesnünk vagy szagnyomok után kutatnunk. De ez nem jelenti azt, hogy nem léteznek olyan állatok, akik a végzetünket jelenthetik. Magyarországon is élnek például mérges kígyók…
Az egész országra érvényes közlekedési jogszabály 1890-ben született először. A rohamosan elterjedt gépjárműforgalom hatására azonban 1928-ban megkezdték az első magyar közlekedési rendészeti szabályzat (KRESZ) előkészítését, amely 1930-ban lépett hatályba, egy évvel még a britekét is megelőzve.
A te zsebedben is ott lapulhat az a ritka, húszforintos érme, melyet rossz alapra vertek. Jelenleg 35 500 forinton áll a licit egy példányára, de akadhat még olyan darab, amely közkézen forog valahol az országban, hiszen forgalomba került.
Nagy István agrárminiszter TikTok-on közzétett videóban figyelmeztet a kullancsok terjesztette betegségek veszélyeire: télen sem vagyunk ezektől feltétlenül biztonságban.
Szokatlanul korán jelent meg a Mecsek erdőiben az illatos hunyor, amely növény rendkívül szép, de mérgező. Leszedése azonban nem csak emiatt volna gond.
Ahogy a budapesti Király utca előző névadója, Majakovszkij megénekelte: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog”. Magyarországon például utcanév formájában. De nemcsak ő, hanem a régi rendszer számos kulcsfigurája: Marx és Engels, Vorosilov és Zsukov, Dimitrov és Beloiannisz. Mutatjuk, mennyi ilyen közterületünk van országszerte.
Kevesen ismerik ma már a hajdanán világhírű magyar pilóta nevét, pedig Endresz György izgalmakkal teli élete mindenképp említést érdemel a hazai rekorderek között. Ő volt az első magyar, aki nemcsak az óceánt repülte át, de egészen Magyarországig szárnyalt Amerikából.
Ha legközelebb dugóban ülsz Budapesten, gondolj arra, hogy Tokióban ugyanez hússzoros kihívást jelentene, mivel négyszer többen laknak és közlekednek ott, mint egész Magyarországon. Mutatjuk a rekorder helyeket.
A Kárpát-medence területén zajló vulkanikus tevékenységeit vizsgálta nemrég egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatási eredmények segítségével bepillantást nyerhetünk abba, miként alakult ki hazánk domborzata.
Ha szeretsz itthon kirándulni, és még földrajzból is jó voltál, nem okozhat gondot ennek a kvíznek a kitöltése. Ha az általános iskolában figyeltél, minden kérdésre megkaptad a választ.
