Bár élete fő műve volt, amelyet ma már minden magyar ismer, Kölcsey Ferenc nem tartotta különösebben kiemelkedő munkájának a Himnuszt.
Az Országos Széchényi Könyvtár különleges ajándékkal lepte meg az irodalom kedvelőit: Babits Mihály születésének 142. évfordulója alkalmából közzétette az író pályakezdésének dokumentumait, amelyek mostantól teljes terjedelmükben elérhetők a Copia digitális kézirattárban.
Petőfi Sándor, miután 1846-ban felkereste Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírját, az Uti levelekben a költőtársat a legnemesebb szívek egyikének nevezte. Cseke a Himnusz szerzője által a magyar kultúrtörténet részévé vált, de a csekeiek költő iránti viszonyulásáról érdekes cikk jelent meg közvetlenül a halála után...
Sokan tévesen a Himnusz megírásának időpontjával azonosítják 1823. január 22-t, pedig nyilvánvalóan nem születhetett meg egy nap alatt a költemény: ez a dátum valójában a kézirat letisztázásának Kölcsey által megjelölt napja. És 1989 óta január 22. a magyar kultúra napja is, elismerve a Kölcsey-vers jelentőségét, fontosságát. Kvízünkben a Himnuszról teszünk fel 10 kérdést az emléknap alkalmából.
Nincs olyan magyar, aki ne tudná elmondani vagy elénekelni a magyar Himnuszt, melynek első strófáját sokszor már az óvodások is kívülről fújják. De vajon a költemény mind a nyolc versszakát hibátlanul fel tudnánk idézni?
Emlékszel még az iskolából, mi az a disztichon, a versláb, az időmértékes verselés?
199 éve született nemzeti himnuszunk szövege, amelyet Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezett be. Az ünnepélyeinken felhangzó megzenésített változat dallamát Erkel Ferenc 1844-es munkájának köszönhetjük. Azonban ennél a két adatnál jóval színesebb története van az évfordulóját ünneplő Himnusznak.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Kölcsey Ferenc, akivel nemcsak a Himnusz szerzőjeként, de a korabeli reformmozgalom vezéralakja, Wesselényi Miklós ügyvédjeként is találkozhattunk volna a 19. század elején.
