Szeptember első napján egy pisztolycsőben elakadó golyó mentette meg az argentin elnökhelyettes életét, nem sokkal azt követően, hogy Salman Rushdie írót színpadon támadták meg. A közelmúlt merényletkísérletei nem előzmény nélküliek: a történelem jelentős figuráinak életére veszélyt jelentő támadásokat vesszük most sorra.
Minden idők legdurvább gyerekkísérletében egy német pszichológus ismert pedofiloknál helyezett el hajléktalan gyerekeket, hogy megvizsgálja, valóban kiváló nevelőszülők válnak-e azokból, akik a kiskorúakhoz vonzódnak szexuálisan. A Kentler-kísérlet 30 éven keresztül zavartalanul zajlott a nyugatnémet, majd német hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, több száz gyereknek okozva életre szóló traumákat.
„Ami el tud romlani, az el is romlik” – mondjuk zsigerből, ha tönkremegy valami otthon, leesik a vajas kenyér a földre (persze a megkent felével), vagy valami balul sül el. De honnan származik a mindannyiunk számára ismerős mondás? Ki volt Murphy, és egyáltalán miért van neki törvénye?
A második világháború legsúlyosabb éveiben világszerte éhezésekről, élelmiszerhiányról adtak hírt a lapok, amerikai tudósok ezért úgy gondolták, egy lehetséges krízisre való felkészülés érdekében alaposabban megvizsgálják a táplálékmegvonás élettani és lelki hatásait – a projektből kíméletlen emberkísérlet kerekedett, a résztvevőket lelkileg és testileg is a végletekig meggyötörte a brutális koplalás.
Stanley Milgram 1961-ben kezdett bele azóta hírhedt kísérletébe, amelynek eredményei sokkolták a világot. De valóban helyesek-e Milgram következtetései, vagy súlyos hibákat vétett a pszichológus?
Jézus Krisztus három „reinkarnációja” egy elmeosztályon összezárva próbálja meggyőzni egymást arról, hogy melyikük az igazi Megváltó – úgy hangzik, mint egy igazán pocsék vígjátéksorozat alapszituációja, a sztori azonban tényleg megtörtént, egy bizarr pszichológiai kísérlet során az 1950-es években.
A tanult tehetetlenség elméletét megdöntötte egy idegtudománnyal foglalkozó kutató: hiába végeztek a 60-as években szörnyű kutyakísérleteket.
Azt már régóta halljuk, hogy a mértéktartó étkezés egészséges, ám most úgy tűnik, erre a tudomány is bizonyítékokat talált. Azok a majmok ugyanis, akik a kísérletben szándékosan kevesebb kalóriamennyiséget kaptak, tovább éltek a többi állatnál. Vajon embereknél is működik ugyanez?
Te tudod, mi alapján ítéli meg beszélgetőpartnered, mennyire volt jó az interakciótok? A tudomány ezt is megválaszolja.
Nem akarok megbántani egyetlen emlőst sem, de a pszichológusok szerint agyuk jutalom- és örömérzetet keltő központjai viszonylag primitívek. A hosszú távú következmények mérlegelése helyett a közvetlen hatásnak engednek inkább. És hát ugye, mi is emlősök vagyunk. Ezért csábulunk el a következő kocka csoki, vagy más, azonnali örömmel kecsegtető falat iránt. Rossz szokásaink legyőzésére két dolgot tehetünk.
Az előző évszázadban még egyáltalán nem vonatkoztak olyan szigorú szabályok a pszichológiai kísérletek elvégzésére, mint manapság. Éppen ezért számos olyan vizsgálat zajlott le, amelyek napjainkban etikailag már jócskán megkérdőjelezhetőek lennének. Ezek közül mutatunk be most hármat.
A kihalt állatfajok újraélesztése izgalmas tudományos (és tudományos-fantasztikus) gondolat, amely Hitlert és a Harmadik Birodalom vezetőit sem hagyta nyugodni: a nácik merő propagandacéllal igyekeztek visszahozni a Földre a szarvasmarha néhai ősét, az őstulkot.
