kísérlet 4 - Dívány

Az anyanyelv elsajátításának folyamata rendkívül izgalmas kérdés, melynek rejtelmeit számos tudós próbálta már megfejteni; az egyik legbizarrabb hasonló kísérletet egy amerikai nyelvész, dr. d’Armond Speers végezte, aki kisfiát csecsemőkorától kezdve a Star Trek-univerzum fiktív földönkívüli nyelvére, a klingonra tanította. De vajon mennyire járt sikerrel a különös projekt?

A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, melyet több milliárd ember fogyaszt nap mint nap. Mégsem rajong érte mindenki: III. Gusztáv 18. századi svéd király halálos méregnek tartotta, és annyira utálta kedvenc koffeinbombánkat, hogy bizarr kísérlettel próbálta bebizonyítani annak káros mivoltát.

Megdöbbentő tanulmányt tettek közzé, amely új távlatokat nyithat a kihalás szélén álló fajok megmentését illetően.

A kazah–üzbég határon, a szinte teljesen kiszáradt Aral-tóban található az Újjászületés Szigete. Nem víz határolja, hanem a sivatag mérgező pora, így nem véletlen, hogy a közelben lakók inkább Halvaszületett néven emlegetik.

Előfordul, hogy saját találmányuk sodorja bajba a lelkes feltalálókat – ez történt az ejtőernyőruhát megalkotó párizsi szabómesterrel, aki 1912-ben az Eiffel-toronyból vetette le magát, hogy bizonyítja zsenijét. Az őrült kísérlet nem úgy sikerült, mint remélte.

Harry Daghlian és Louis Slotin fizikusok gyötrelmes halált haltak, miután az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban a „démonmagként” elnevezett plutóniumgömbön kísérleteztek, amit atombombában való használatra szántak volna, ha Japán nem adja meg magát.

Számos etikai kérdést vet fel az a kísérlet, ami gyakorlatilag Pavlov kutyájának továbbfejlesztett és szomorú változata.

A kóla, érkezzen bármelyik márkától, mára az életünk részévé vált. Hiába tudjuk, hogy káros a benne lévő cukor, hogy tönkreteszi a fogakat, a gyomrot, nehéz megállni, hogy ne igyunk belőle egy-egy pohárral. Talán ez az új kísérlet segít visszaszorítani a kólafogyasztást.

A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.

Az orvostudomány fejlődését a múltban gyakran megkérdőjelezhető, sőt, mai szemmel egészen horrorisztikusnak nevezhető kísérletek segítették – a szervátültetés úttörője, a szovjet Vlagyimir Gyemihov talán még Frankensteint is irigylésre késztető módon kétfejű kutyákat hozott létre, hogy megtudja, képes-e az agy idegen testben funkcionálni.

Ma már tudjuk, hogy számos oka van annak, miért kötődünk az édesanyánkhoz. Hetven évvel ezelőtt azonban még aktívan foglalkoztatta a kutatókat, hogy a csecsemő csak azért ragaszkodik-e az anyjához, mert attól a túléléséhez szükséges táplálékot kapja, vagy esetleg más tényező is szerepet játszik a köztük lévő kötelék kialakulásában? Harry Harlow horrorisztikus majomkísérletében pontosan erre kereste a választ.

Hetedik osztálytól a fizika mellett már kémiát is tanulnak a gyerekek. Rettegett tantárgyak, amiken kínkeservesen próbálják átküzdeni magukat, és aztán örökre elfelejteni az egészet. Pedig lehetne ez másképp is.