Tudós, feltaláló és politikus volt, s valószínűleg az első influenszer, aki tömegeket megmozgatva próbálta hangsúlyosabbá tenni találmányait.
A konyhában, ha iszunk egy pohár vizet, megsózzuk az ételt, bosszankodunk egy rozsdás kés miatt, vagy cukrot teszünk a teába, buborékos üdítőt töltünk magunknak, vagy csak veszünk egy mély lélegzetet, kevésszer jut eszünkbe, hogy ezeknek a molekuláknak mind tanultuk valaha a képletét kémiaórán. Rémlenek még az alapok?
Kémiai folyamatok nélkül elképzelhetetlen a világ, és ezzel együtt a mindennapi életünk is. A gyógyszer, amit beveszünk, a mosószer, amivel tisztára mossuk a ruhákat, az ecetes öntet a salátán mind-mind valamilyen kémiai folyamat eredményei. De vajon emlékszünk még arra, milyen törvényszerűségek, milyen szabályok érvényesek rájuk?
A fokhagymás lehelet különösen kellemetlenül hat, aminek megvan az oka (és szerencsére az ellenszere is).
Rendszám, protonszám, elektronszerkezet – ha ismerősen csengenek ezek a fogalmak, akkor nem kétséges, hogy tiszta emlékeid vannak a régmúlt kémiaóráiról. De vajon álmodból felébresztve most is tudnád-e a periódusos rendszer kémiai elemeit? Lássuk, mennyire mozogsz még otthonosan a vegyjelekben!
Saját vagy barátaink történeteiből ismerősek lehetnek az ehhez hasonló mondatok: „jaj, én állandóan az ilyen pasikat vonzom be” vagy „valahogy elém mindig ilyen nőket sodor az élet”. A párválasztásunk azonban nem csupa véletlenek összessége, hanem lelki mintázataink nyomán történő, többnyire tudattalan választás. Mik lehetnek a vonzalom rejtett mozgatórugói?
Hetedik osztálytól a fizika mellett már kémiát is tanulnak a gyerekek. Rettegett tantárgyak, amiken kínkeservesen próbálják átküzdeni magukat, és aztán örökre elfelejteni az egészet. Pedig lehetne ez másképp is.
Magyarország több Nobel-díjast és komplett tudományágakat is átformáló tudósokat, szakembereket adott és ad a világnak. Csakhogy az utóbbi évtizedekben a természettudományok iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebb a reál tantárggyal foglalkozó tanár. Így félő, hogy elveszítjük ezt az előnyt – ráadásul még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, a tudományos karrier nem nőknek való.
Mit jelent, ha azt mondjuk: „megvan közöttünk a kémia”? Bizonyos emberek között miért működik, másokkal pedig miért nem? Lehetséges ezt a bizonyos kémiát fejleszteni és alakítani, vagy el kell fogadni, hogy vagy van, vagy nincs?
A két nem tagjai jellemzően eltérően reagálnak az izzadságszagra, a test kipárolgásaira. Mintha a férfiak edzettebbek lennének ezzel kapcsolatban, míg a nők nemcsak érzékenyebbek erre, de saját kipárolgásukat is sokkal inkább kézben tartják. A kutatók most talán rájöttek, miért.
A Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetében működő Biokolloidok Kutatócsoport a szabad gyökök elleni védekezés kifejlesztésén dolgozik. Szilágyi István adjunktussal, a kutatócsoport alapítójával beszélgettünk itthon és külföldön szerzett munkatapasztalatairól.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, a lengyel származású Marie Curie máig az egyetlen, aki két különböző tudományágban is elnyerte a Nobel-díjat.
