Mindannyian szeretnénk tudni, mi az, amitől egy életen át egészségesek és boldogok lehetünk, nem igaz? És vajon ha pontosan tudnánk, mik azok a cselekedetek, amik a jelenben szavatolják a jövő elégedettségét és hosszú, kiegyensúlyozott életet garantálnak, megtennénk az ehhez szükséges néhány lépést?
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
A mai rohanó világunkban, ahol a gyerekeket folyamatos, intenzív ingerek érik, nagy segítséget nyújthat egy olyan technika, amivel védekezni tudnak ellenük. Kutatások szerint a mindfulnessalapú gyakorlatok hatására javulhat a koncentrációs készség, a magatartás-szabályozás, valamint csökkenhet az azonnali érzelmi reakciók előfordulása.
Az irodában ülsz egy kollégáddal. Ma új munkatárs kezd nálatok, az ablakon keresztül már látod is, ahogy átsétál a folyosón. A kollégád elmondja, hogy egy suliba járt vele, az illető igazi zseni, ő volt az évfolyam legtehetségesebbje. A legnehezebb feladatokat is hamar megoldotta, sokkal gyorsabban, mint bárki más. A tanárok összes kérdésére tudta a választ, nem lehetett zavarba hozni. Milyennek képzeled az új munkatársat? Férfinak vagy nőnek? Magának valónak vagy olyannak, aki jól kijön az emberekkel? Mennyire lehet versengő vagy stréber? És vonzó?
Magyarországon évente több mint 2000 életet követel a mellrák, holott a korán felismert emlődaganat – hála a folyamatosan fejlődő kezelési módoknak – jó eséllyel gyógyítható. Egy friss felmérés szerint bár a magyar lakosság jelentős része tisztában van vele, milyen módszerekkel vehető idejekorán észre a betegség, a nők több mint fele nem végez önvizsgálatot.
Ma már ugyan a tudósok rendelkezésére állnak a szükséges eszközök és adatok az antibiotikumok apokalipszisének megjósolására, de nagyon úgy fest, hogy már késő. Az epidemiológusok ezért most arra összpontosítják az energiájukat, hogy kiderítsék, milyen hamar vehetik át a hatalmat a rezisztens baktériumok az antibiotikumok felett, és hogy hogyan állíthatják meg ezt a folyamatot.
Hogyan működik a pornó egy olyan társadalomban, amely a teljes szexuális elnyomásból lábadozva egyszer csak szemben találja magát a pornó abszolút határtalanságával?
„Akinek van miért élnie, az szinte minden hogyant ki tud bírni” – vélte Friedrich Nietzsche német filozófus, és ez nem pusztán egy jól hangzó motivációs maszlag. Ma már tudományos kutatások bizonyítják: boldogabbak, egészségesebbek és tovább élnek azok, akiknek határozott elképzelésük van arról, hogy mi az életük értelme.
Különleges korosztály a mai harmincasoké: ők a digitális átmenet generációja. Az utolsók, akiknek gyermekkora még az analóg, offline világban zajlott, emlékeiket azonban a technológia, a VHS- és DVD-korszak, az első mobiltelefonok, az internet megjelenése és egyes ikonikus tévéműsorok határozzák meg. A család és a saját ingatlan megléte vagy hiánya ugyanakkor óriási vízválasztó a harmincasok között: a generáció fele elégedett, révbe ért, vagy jó úton jár, és nem cserélne senkivel, a másik fele viszont még útkereső és borúsabban látja a jövőt anyagi, szakmai vagy magánéleti gondok miatt.
A pedofil bűncselekményekre nincs mentség, ez nem kérdés. De ahhoz, hogy megelőzzük őket, arra is szükség van, hogy ne fordítsuk el a fejünket vak gyűlölettel, hanem megpróbáljunk a jelenség mögé nézni, a gyökereket felkutatni, és a tudomány rendelkezésére álló eszközökkel gyógyítani a betegséget. Ha betegségről van szó.
Szinte nincs olyan tinédzser, akinek ne keserítették volna meg az életét a visszatérő pattanások. Ám azt már kevesen tudják, hogy a betegség a felnőtt életet, akár a negyvenes-ötvenes éveket is megnehezítheti, látványos, szinte az egész felsőtestet érintő gyulladásokkal.
100-ból mindössze 2 ember érzi úgy az élete felénél, hogy ha mindent elölről kezdhetne, akkor sem változtatna semmin. Az idén jubiláló HVG Extra Pszichológia magazin felmérést végzett arról, hogy kiket érint leginkább az életközépi válság, és melyek annak legszembetűnőbb jelei. De mit mondanak a szakértők: mikor érünk egyáltalán az „életünk közepéhez”?
