Kyle MacDonald története hihetetlen: egyetlen piros gemkapoccsal kezdte, és mindössze 14 csere révén jutott el odáig, hogy saját háza legyen. A kanadai férfi apró tárgyakat cserélt folyamatosan nagyobb vagy értékesebb dolgokra, míg végül egy teljes ingatlan tulajdonosává vált.
Szétszórtság, impulzivitás esetén ma szinte divat lett azt mondani magunkra, „ADHD-s vagyok”, pedig ez a mozaikszó egy neurodiverzitást takar, melynek előfordulási gyakorisága a teljes népességben 5% körüli. Az autizmushoz hasonlóan ez is egy spektrum. Hogy mi minden lehet jellemző az érintettekre, arról Prokop Hetti Nefi neurodiverz-specifikus támogató osztotta meg lapunkkal tudását.
Határidős munkád van, de nem jönnek a gondolatok? Most kellene igazán kreatívnak lenned egy feladatban, de csak a szokásos ötletek jutnak az eszedbe? Japán tudósok egy nagyon egyszerű módszert találtak, hogy az agyadat turbófokozatra kapcsold.
Majdnem pontosan 64 éve, 1958. január 28-án szabadalmaztatták a Legót, amely azóta a világ legnépszerűbb építőjátékává nőtte ki magát. A színes építőjátékokat gyártó cég egy családi ácsműhelyből indult, az elmúlt évtizedek alatt pedig nemcsak a gyerekek, de sok felnőtt kedvencévé is vált.
Az alvás nagyban segíti a kreatív gondolkodásunkat és az érzelmeink feldolgozását. Azonban ha azt mondjuk, alvás, a nagy többségnek a mélyalvás és az éber alvás jut eszébe. Pedig az alvás sokkal összetettebb szakaszokból áll, és nem véletlen épülnek rá tudományos megfigyelések.
Azok az ismerőseim, akik házépítésre adták a fejüket, egytől egyig szenvednek. Rengeteg munkával, stresszel jár a folyamat, vészesen fogy a pénz, mindig pont abból nincs, ami igazán tetszik, megbízhatatlan a mesteremberek egy része, könyörögni kell a munkásoknak, nem haladnak a dolgok, óriási a csúszás. A sok-sok hátrány ellenére miért vágnak bele mégis annyian? Miért marad vonzó opció a házépítés a klímakatasztrófa korában, amikor nem igazán kellene tovább növelni az épített felületek mennyiségét a világban?
A kisgyerekekben olykor idő előtt kialakul annak félelme, hogy elveszítik a szüleiket. Élénk fantáziájuknak és a világ működéséről szerzett kevés tapasztalatuknak köszönhetően rémisztő összefüggéseket tudnak alkotni. A szülők megnyugtató szavai ilyenkor rendszerint kevésnek bizonyulnak. A kellő érthetőség és a hatékonyság érdekében még inkább az ő nyelvükön kell beszélnünk. Ehhez pedig a fantáziánkra lesz szükség.
A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.
Beszélgetések a filozófussal című sorozatunk legújabb részében a zsenialitás témakörét vizsgáljuk Török-Szabó Balázzsal.
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
Mark Wahlberg hollywoodi színész mindennap extrém korán, éjjel 2:30-kor kel. Sztravinszkij állítólag reggelente 15 percig állt fejen, hogy kitisztítsa az agyát és csodás dallamokat komponáljon. Tesla pedig 100-szor görbítette be a lábujjait, hogy munka előtt stimulálja magát. Se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, amelyek híres tudósok és művészek produktivitásnövelő technikáit mutatják be. De mit tegyünk, ha nálunk nem működnek a napi rutinok?
Te is gondolkodtál már azon, hogy miért ment el valaki tömegrendezvényekre még úgy is, hogy tudni lehetett, a koronavírus-járvány szempontjából ez igencsak veszélyes döntés? Hogy miért vannak olyanok, akik manapság is rendszeresen megszegik a fizikai távolságtartással kapcsolatos szabályokat? A válasz egy új kutatás tanulságai szerint talán egyszerűbb, mint gondolnánk: rengetegen unatkoznak.
