A Krasznahorkai László tiszteletére készülő forintérmének nemcsak a névértéke, hanem az alakja is különleges.
A magyar irodalom történetében számtalan esélyes volt már a Nobel-díjra, többek között például Illyés Gyula vagy Weöres Sándor, mégis egészen 2002-ig kellett várni az első magyar irodalmi Nobel-díjasra, Kertész Imrére. 23 évvel Kertész Nobel-díja után ismét magyar díjazottal büszkélkedhetünk: ezúttal Krasznahorkai László kapta az elismerést, az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette mutatja meg a művészet erejét”. Nyáry Krisztiánt kérdeztük az irodalmi Nobel-díj odaítélésének körülményeiről és az elismerés jelentőségéről.
Tegnap, október 9-én robbant a hír: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat. Nem ő azonban az első – tedd próbára magad, mennyire ismered a magyar díjazottakat.
Csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy 2025-ben Krasznahorkai László nyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Három rövidebb mű után ismét nagyszabású elbeszéléssel jelentkezett Krasznahorkai László. A Herscht 07769 egy fiktív türingiai kisvárosban, Kanában játszódik, ahol a porcelángyár összeomlása után szinte csak öregek és betegek totyognak az utcákon. Részmunkaidős aszfaltozók, raktárosok, Hartz IV-es segélyen élők támasztják a pultokat, isszák a 409 féle helyi sör valamelyikét. A hegyekből mintha farkasok üvöltése hallatszana, a szomszédban a nácik szokásos mulatozása. Névről ismerni mindegyiküket, köztük a Bach-rajongó Bosszt. Ő vette magához az intézetből a termetes Floriant, a történet főhősét, akit különös kvantumfizikai probléma gyötör. A jámbor gigász úgy érzi, bármikor bekövetkezhet az apokalipszis, és csak egyvalaki segíthet: Angela Merkel. Krasznahorkai lenyűgöző, 424 oldalas mondatának tétje, hogy végül a remény vagy a pusztulás oldalán keletkezik-e többlet a világban. Ajánló.
Elmondjam, miről szól Krasznahorkai László új regénye, a Báró Wenckheim hazatér? Arról a 2016-os valóságról, amiben élünk.
