Ki ne nyisd ma az ablakot: kiadták a figyelmeztetést
Országszerte magas a parlagfű és egyes csalánfélék koncentrációja, lesz, ahol a nagyon magas szintet is eléri a pollen mennyisége a levegőben. Szakemberek figyelmeztetnek, hogy ne nyiss ablakot.
Országszerte magas a parlagfű és egyes csalánfélék koncentrációja, lesz, ahol a nagyon magas szintet is eléri a pollen mennyisége a levegőben. Szakemberek figyelmeztetnek, hogy ne nyiss ablakot.
A titkos üzenet, mely a dachaui koncentrációs táborban készült „remény hegedűjében” rejlik, a túlélést és azt jelképezi, hogy még a legrosszabb körülmények között sincs lehetetlen.
1939 és 1945 között a koncentrációs tábor őreinek körülbelül 10 százaléka volt nő. Ők voltak az Aufseherinek, vagyis a felvigyázók, akik alig kerülnek szóba, ha a holokausztról beszélünk. Ha mégis megidézik alakjukat, leggyakrabban férfiasodott szadistaként teszik, pedig a valóság sokkal összetettebb volt.
Harry Haft könnyűsúlyú profi bokszoló 1949-ben a legendás Rocky Marciano ellen lépett szorítóba, néhány évvel korábban azonban szó szerint a túlélésért harcolt: a lengyel zsidó születésű ökölvívónak az életéért kellett bokszolnia a nácik haláltáborában, fogvatartói szórakoztatására.
A kommunista mozgalomban ismerkedtek meg, s noha a párt elismerte összetartozásukat, soha nem bontakozott ki közöttük igazán a szerelem. Ki volt Döme Piroska, az egyetlen nő, akihez Kádár Jánost a feleségén kívül érzelmi kapocs fűzte?
Akár hollywoodi karrier is várhatott volna minden idők egyik legtehetségesebb magyar gyerekszínészére, a történelem vihara azonban máshogy rendelkezett: Berky Harryt származása miatt eltiltották a szerepléstől, végül lágerben halt kínhalált, rövid, tragikus életére ma már alig emlékszik valaki.
Amon Göth náci parancsnokot nem véletlenül akasztották fel a második világháború után: a koncentrációs táborokban élvezetét lelte a foglyok különféle kínzásaiban. Személyesen lőtt fejbe legalább félszáz gyereket és nőt. Az unokáját csak azért nem tudta, mert akkor már nem élt.
Az auschwitzi hét törpeként emlegették a máramarosi származású Ovitz családot, amely tizenöt éven át szórakoztatta a közönséget Európa-szerte, mielőtt a nácik haláltáborba hurcolták őket, ahol a rettegett dr. Mengele kísérletezett rajtuk. Csodával határos módon mégis a család összes tagja túlélte a láger poklát.
A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger felszabadított rabjainak szerveztek, sokáig kevés szó esett. Egy másik filmben, a Nagyiprojektben szereplő túlélő története.
A második világháború végén a szövetséges csapatok szabadították fel a náci koncentrációs táborokat. A szenvedés kapuin belépve a harcedzett katonák elé olyan képek tárultak, amiket később szerettek volna elfelejteni, de sokukat életük végéig gyötörték az ottani emlékek. Sokuknak ökölbe szorult a keze, és a dühöt sokszor tettek követték.
A holokauszt során a zsidóságot borzasztó járványügyi helyzet is sújtotta: a tragikus higiénés állapotok megállíthatatlan pusztítást végeztek a megbélyegzettek körében. A koncentrációs táborokban és gettókban, például a budapestiben is, két szörnyű betegség, a hastífusz és a tetvek által terjesztett, magas lázzal járó flekktífusz (kiütéses tífusz) tizedelte a rabokat.
1945. január 27-én szabadították fel Auschwitzot, ez a nap az ENSZ közgyűlésének 2005-ös határozata óta a holokauszt nemzetközi emléknapja. A Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm kapcsán elevenítjük fel a tábor embertelen körülményeit.