Greta manapság a legismertebb svéd klímaaktivista. A kislány, aki 2018-ban azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy péntekenként iskola helyett a svéd parlament előtt sztrájkolt, mára 18 éves lett, aki a világ vezetőivel tárgyal.
A trauma egy természetes érzelmi reakció káros eseményekre, például tragédiákra, támadásokra, erőszakra, balesetre vagy természeti katasztrófákra. A traumák túlélői kezdetben sokkot és tagadást tapasztalnak, a hosszabb távú hatások, mint a szorongás, az emlékbetörések vagy a fizikai tünetek jellemzően később jelentkeznek.
Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.
A Nagyon Kék Könyv hiánypótló kötet, ami úgy szól a víz témájáról, hogy közben még a klímaszorongást is oldja. Ráadásul szórakoztat, elgondolkodtat és még büszkévé is tesz – például mert a különleges magyar vizekről és természeti adottságokról is szó esik benne. A szerzőt, Gévai Csillát és szülőt is kérdeztünk, de gyerekek kezébe is adtuk a kötetet.
Azt jósolják a szakértők, hogy 2040-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14 százalékáért az információs technológia lesz a felelős. Ez a szám 2007-ben még csak 1-1,6 százalék volt. Mit tehetünk azért, hogy a netezéssel és a kütyük használatával ne romboljuk tovább a környezetünket? Erről kérdeztem Balla Csönge szociológust, tervezőgrafikust és Lukács Bence programozót, akik az általuk indított kezdeményezésről is beszámoltak.
Nem kellene alábecsülnünk a zöld oázisok jelentőségét a betondzsungelben. Egy kanadai kutatás szerint azonban az emberek többsége mégis ezt teszi, és nem csak azok a környezetvédelmi politikára érzéketlen térkőkirályok, akik az elmúlt években döntöttek a városaink sorsáról. Milyen előnyei lennének, ha a mindennapi életünkben végre nagyobb teret kapna a természet?
Miközben a fél ország főzőműsorokat néz esténként a tévében, a felmérések szerint a magyar felnőttek 70 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzemanyaggal látjuk el az agyunkat. Hogyan tudnánk egészségebben étkezni? Mi mindent profitálnánk belőle? A táplálkozáspszichológiai kutatások legfrissebb tanulságairól Vida Katalin pszichológust, a Babramegy című blog szerzőjét kérdeztük.
A pszichológia hagyományosan az önmagunkhoz és a társainkhoz való viszonyunkat vizsgálja, de a természeti környezetünkkel szembeni abnormalitásunkról mélyen hallgat. A közelgő ökológiai katasztrófa korában azonban egyre nehezebb nem tudomást venni arról a pusztításról, amit a fogyasztási őrületünk művel ezzel a bolygóval. Meddig lehet fenntartani a természethez való kizsákmányoló vagy éppen túlidealizáló hozzáállásunkat? Dr. Kőváry Zoltán szerint a klímaszorongás egyik legnagyobb hozadéka éppen az lehet, hogy végre létezéspartnerünkké tesszük a természetet. A Körúti Szalon eseményén jártunk.
