Hatalmas mennyiségben találhatók meg a Föld ivóvízkészletében az úgynevezett örök vegyi anyagok: az egészségügyi határértéket jóval maghaladja koncentrációjuk.
Ma van a víz világnapja: ilyenkor örömmel gondolunk arra, milyen kiváló a magyar ivóvíz minősége, de gyakran elfelejtjük azt, hogy még ha ez igaz is, a klímaváltozás és az elöregedett infrastruktúra révén nekünk, magyaroknak is van miért aggódnunk.
Akár 49-szeres különbség is lehet a legalacsonyabb és legmagasabb, hazánkban fizetendő vízdíj között, ugyanis az ivóvíz-szolgáltatás ára nemcsak a települések elhelyezkedésétől és lakosságszámától, de a víz fajtájától is függött eddig. Ez változik a jövőben.
Az ivóvíz értékes erőforrás, a világ számos pontján azonban csak szűkösen áll rendelkezésre, és folyamatosan egyre ritkább lesz: 2030-ra az előrejelzések szerint az édesvíz iránti kereslet 40 százalékkal meghaladja majd a rendelkezésre álló készleteket. A fenntartható fejlődés fontos kérdése tehát a vízfogyasztás csökkentése – de vajon milyen mennyiségű vizet használnak a világ egyes országai?
A kétségbeejtően borongós május után teljes erejével dübörög a nyár. Ez magával hozza a folyadékfogyasztási szokások megváltozását is – legalábbis jó esetben. A te gyereked eleget iszik? Biztos?
Tegyük fel, hogy az már mindenki számára egyértelmű, hogy a szervezetünk működéséhez nem kevés mennyiségű vízre van szükség. Ezzel már el is jutottunk a következő nagy kérdéshez, ami így szól: te csapvizet vagy palackozottat iszol?
A WHO által kiadott tanulmány szerint nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot az ivóvízben található mikroműanyagok.
Több sztár közös videóüzenetben lépett fel az utóbbi időben nagy vihart kavaró földgáznyerő módszer ellen, ami sokszor az ivóvízkészletek tisztaságát veszélyezteti.
