intelligencia 4 - Dívány

Az intelligencia kérdésében parázs vita folyik a kutya- és macskatartók között.

Az első benyomás fontos, már csak azért is, mert sokszor ez dönti el, hogy lesz-e alkalmunk másodikat vagy harmadikat hagyni. Amikor először találkozunk valakivel, aki számunkra fontos (legyen az potenciális randipartner vagy leendő üzlettárs), a legjobb képet szeretnénk mutatni magunkról.

Nem lőjük le a poént, ha azt mondjuk: nem a magyar oktatásban sulykolt lexikális tudás az, hanem valami egészen más.

Intelligensnek lenni persze inkább jó, mint rossz: ha valaki hamar és jól átlát különböző helyzeteket, ha tele van ötletekkel, ha rugalmasan tud gondolkodni, ha jó a problémamegoldó képessége, valószínűleg jóval messzebbre jut az életben, mint az, akinek mindez nem adatott meg. De a szuperintelligens emberek élete sem csak játék és mese. Néhány nehézség épp a kiemelkedő képességeik miatt sújtja őket.

Csodagyereknek tartották, sőt máig úgy emlegetik, mint a valaha élt legokosabb embert. Kiemelkedő matematikai és nyelvi képességei alapján a legjobbak között lett volna a helye, William James Sidis mégis egyszerű irodistaként végezte.

Melyik szülő keble ne dagadna a büszkeségtől, ha gyereke már háromévesen egy iskolás szintjén tud olvasni, írni, számolni? Esetleg kiemelkedően tehetségesnek bizonyul valamilyen sportban vagy művészeti ágban? A csodagyerekek sorsa azonban a legtöbb esetben nem alakul olyan fényesen, mint ahogy azt várták.

Az átlagon felüli intelligencia nagyon jól hangzik: okosnak lenni egyet jelent a kitűnő bizonyítvánnyal, a könnyű tanulással, az elismeréssel, az izgalmasabb karrierrel, a nagyobb önbizalommal – legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban kicsit mást mutat...

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél azért jóval többet tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai. A természet csodái mai részében a lámákról és rokonaikról olvashatsz érdekességeket.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a varjak roppant intelligens lények, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy több dologban hasonlítanak ránk, mint azt valaha gondoltuk.

Mindenki ismer kiemelkedő intellektusú embereket. Ha szerencsés vagy, te magad is az vagy. De lehet, hogy mégsem szerencse az, ha valaki okosabb az átlagnál? A nagyon intelligens emberek nem feltétlenül viszik sokra az életben. Tipikus módon szúrják el a dolgokat. Hogyan és mit lehet tenni ezek ellen a hibák ellen?

Több elmélet is létezik, de a tudomány jelenlegi állása szerint a parieto-frontális integrációs elmélet (P-FIT) adja a legjobb magyarázatot arra a kérdésre, hogy hol található az agyi intelligencia.

Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.