hős 2 - Dívány

A fotózás történetében számos csókot megörökítettek már a fényképészek lencséi, azonban kevés hozott akkora elismerést szerzőjének, mint Rocco Morabito amerikai fotóriporter két férfi csókját ábrázoló felvétele. A Pulitzer-díjas kép különleges helyzetben készült, és erősen félreérthető, azonban egyáltalán nem szerelmes, hanem életmentő gesztust ábrázol.

Míg a zsidóüldözés alatt mindenki azon igyekezett, hogy elkerülje a gettókat és a haláltáborokat, 1940-ben egy lengyel férfi, Witold Pilecki önként jelentkezett, hogy bebörtönözzék Auschwitzban.

Korábban a Műegyetem alsó rakpartjának hívtuk, azonban új névadókat kapott ez az útszakasz. Zavarba ejtően keveset tudunk Valdemar és Nina Langletről, erről a svéd nyelvész- és diplomatapárról. Pedig ők voltak a legnagyobb magyarországi embermentők a második világháború során.

Sok nő ért a focihoz, mert kedvese mellett a kanapén vagy a lelátón ülve kiművelődik a nemzeti tizenegyek vagy a menő klubcsapatok sztárjaiból és azok híres húzásaiból. De ha egy hölgy még azt is tudja, milyen filmbe illő módon menekült meg a szovjetek tankjai elől 1956 novemberében a magyar nemzeti hősből spanyol fociikonná vált sztár, hogyan lett a ma is az egyik legrangosabbnak számító klub, a Real Madrid büszkesége, és milyen akaraterővel szabadult meg túlsúlyától 31 évesen, azzal biztosan leveszi góllövő lábáról focirajongó kedvesét. És akkor a saját márkás debreceni kolbászról még nem is ejtettünk szót.

Tudtad, hogy számos kutatónő tett sokat a cukorbetegekért? Nélkülük diabétesszel élni egész más lenne: ismerd meg most ezt a 7 nőt és érdemeiket!

A szuperhősök korában élnek olyan emberek is, akikről első látásra ki sem találnák, hogy az életmentés a hivatásuk – köztük van egy ausztrál férfi, aki már elmúlt 80, vérével pedig újszülöttek életét mentette meg.

A sport legnagyobb hősei a versenyeken és a civil életben egyaránt példát mutatnak helytállásukkal – kevés jobb példa akad erre, mint Shavarsh Karapetyan örmény-szovjet búvárúszó, aki karrierjét is feláldozva igazi szuperhősként húsz ember életét mentette meg.

Ha életmentő, hős állatokra gondolsz, mi jut eszedbe? Egy terápiás vagy bombakereső kutya? A macska, aki felébresztette a családját, hogy figyelmeztesse őket a tűzvészre? Gondolkodj egy kicsit másképp, és megleled a választ!

Abban az időben, amikor Amerika még a britek gyarmataként létezett, a rabszolgaság eltörlése körül pedig óriási harcok bontakoztak ki, egy nő elérte a lehetetlent. A helyzet totális áldozatából annak nyertese, a küzdelem szervezője lett, aki rengeteg rabszolgának segített átszökni a határon.

Az újságírás sokáig férfiszakmának számított: a nők maximum gépelhettek, de saját projektbe, pláne kutatómunkába nem foghattak. Az 1864-es születésű Nellie Bly fittyet hányt a szabályokra, és olyan átalakuláson ment keresztül, amivel kiérdemelte a világ első oknyomozó újságírónője címet. Nem mellesleg ő volt az első nő, aki kísérő nélkül körbeutazta a Földet, és néhány találmány is fűződik nevéhez.

A kamaszokat hajlamosak vagyunk leértékelni viselkedésük, öltözködésük, kiforratlanságuk, dacosságuk miatt. Pedig éles helyzetben éppúgy képesek és hajlandók segíteni – akár életet is mentenek.

Hála a sorozatoknak és filmeknek, ma már egyre kevésbé ütközünk meg azon, ha nőket látunk a rendőrök, nyomozók között. Az 1800-as években azonban elképzelhetetlen volt, hogy egy asszony bűnügyeket derítsen fel. Isabella Goodwin volt az, aki megtörte a jeget.