halogatás - Dívány

A tartós halogatás krónikus stresszben tarthatja a szervezetet, és az ilyen életmód testi tünetekben is megmutatkozhat.

Ha valaha is halogattál valamit, például fogorvost, beadandót vagy akár egy egyszerű e-mail megírását, akkor neked szól a „forcing party”, azaz a kényszerítő buli ötlete. Ez tartják az egyik legjobb megoldásnak a halogatás ellen.

Sokan fontos feladataikat is utolsó pillanatra hagyják. Mi állhat a szokás hátterében – és biztos, hogy csak bajt okozunk ezzel?

Az éjjeli bagoly életmód és a halogatás közötti kapcsolatot egyre többen kutatják, hiszen az éjszakába nyúló tevékenységek és a határidők tologatása sokak életét nehezíti meg, és az alvásra is komoly hatással van. Vajon a biológiai óra befolyásolhatja a cselekvéskészséget? Vagy a halogatás inkább tulajdonság, mintsem genetikai adottság?

Mi az oka annak, hogy akkor sem állunk neki egy feladatnak, ha tudjuk, szorít a határidő? Miért válunk saját magunk ellenségévé azzal, hogy görgetjük magunk előtt a tennivalókat?

Ha a halogatás ellen szeretnél harcba szállni, ez a 11 mantra segíthet felülkerekedned rajta.

A halogatás lényegében azoknak a döntéseknek vagy tevékenységeknek a késleltetése, amelyeket el kellene végeznünk. Jellemzően akkor esünk a csapdájába, ha az adott feladat valamiért kényelmetlen, kellemetlen, esetleg negatív érzések társulnak hozzá. De vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy könnyebben elvégezzünk minden feladatot a legideálisabb időpontban?

Ha valaki folyamatosan megcsúszik a határidőkkel, tornyosulnak előtte a teendők, és szinte alig képes bármivel pontosan végezni, könnyen ráaggathatjuk a bélyeget, hogy összeszedetlen, nemtörődöm és lusta. De mi áll a halogatás hátterében? A pszichológia szerint gyakran a szorongás.

A közhiedelemmel ellentétben az érzelmek elkerülése bizonyos esetekben rendben van, sőt szükségünk is van rá. Bevezethetünk az életünkbe olyan rutinokat, mint például egy fix vacsora péntek esténként a kedvenc éttermünkben, ami segít kikapcsolni és eltereli az aggódó vagy szorongó gondolatainkat. Ez érzelmileg jó hatással lehet ránk, és segíthet abban, hogy jobb perspektívába kerüljenek a történések.

Olykor észre sem vesszük, mennyi rossz szokással élünk együtt a mindennapokban. Ezek többsége apró, de annál kellemetlenebb kényszercselekvés, melyekről nehéz, de nem lehetetlen leszokni.

Legyünk őszinték: a legtöbbünknek halvány dunsztja sincs az érzéseiről. Nem tudjuk, honnan jönnek, meddig tartanak, miért vannak, hogyan működnek és mit jelentenek, ha jelentenek egyáltalán bármit is. Az érzelmek az emberiség misztikus erői, amelyekről sokan csak annyit sejtünk, hogy lehetnek jók vagy rosszak. Így aztán egy meglehetősen egyszerű formula alapján igyekszünk megoldani az érzelmi életünket. A pozitív érzelmeket próbáljuk begyűjteni, a negatívakat pedig elkerülni. Mi ezzel a baj?

Hányszor hallottad már azt a mondást, hogy önmagad legrosszabb ellensége te magad vagy? Noha a társadalmi hátrányaink és a világban létező igazságtalanságok komoly terheket rónak ránk, olykor mi is képesek vagyunk problémákat kreálni magunknak, illetve súlyosbítani a már meglévőket. Hogyan lehet elkerülni, hogy szabotáljuk önmagunkat?