Három további, szintén a még engedélyezetlen kemoterápiás szerrel kezelt daganatos beteget pedig kórházban ápolnak.
A gyógynövényekről szóló szakirodalmak és számos kutatás is alátámasztja, hogy a levendulának több jótékony hatása is van, miután a növény különböző részei olyan kémiai vegyületeket tartalmaznak, amelyek pozitívan befolyásolják a szervezetünket.
Gyógyszertárak cégérében nagyon gyakran feltűnik a botra tekeredő kígyó motívuma, egyértelműen, szavak nélkül is jelezve az arra elhaladók számára, mivel foglalkozik az üzlet, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezt a szimbólumot választotta logójának. De miért éppen a kígyó, és miért ebben a furcsa alakváltozatban vált a gyógyítás, orvostudomány jelképévé? Ennek jártunk utána mai Szimbólumvadászunkban.
Azt mindannyian tudjuk, hogy eleink egészen máshogy álltak hozzá a halottakhoz, ahogyan mi ma tesszük – de hogy gyógyszerként fogyasztották is őket, az azért legtöbbünk fantáziáján túlmutat…
A teafaolaj méltán felkapott természetes szer, ami bizonyítottan antibakteriális, vírus- és gombaölő hatású. Legalábbis külsőleg, ugyanis eddig azt olvashattuk, hogy lenyelve mérgező hatású az anyag. Néhány hónapja mégis anyukák ajánlgatják egymásnak, mondván, milyen gyorsan meggyógyult a gyerek már 1-2 csepptől is. Gyermekorvost kérdeztünk, hogy jól teszik-e az édesanyák, ha teafaolajjal kezelik a gyerekbetegségeket.
Edzünk, nem iszunk kellő mennyiségű folyadékot, nem a megfelelő problémát kezeljük – mindez csak néhány a sok hiba közül, amit betegen elkövetünk akkor, amikor a szervezetünk pihenésért és nyugalomért kiált.
Modern korunkban szinte nem is foglalkozunk vele, de ez nem azt jelenti, hogy eltűnt volna. A szifilisz továbbra is fertőz, és rekordszámú megbetegedéseket okoz Amerikában.
Egy frászkarikát! – kiáltjuk dühösen, amikor nyomatékosan szeretnénk valamit elutasítani, elhárítani magunktól. A kissé vulgáris kifejezés eredete a népi babonák világába visz minket, ide utazunk mai Szófejtőnkben.
Ma már, ha heroinról, kokainról, morfiumról vagy kannabiszról hallunk, egyértelmű számunkra, hogy kábítószerekről van szó. A 19. században és a 20. század első évtizedeiben azonban ezek a szerek a gyógyszeripar alapanyagainak számítottak.
Az 1800-as évek végén született meg az az orvos, aki valószínűleg nem így szeretett volna bevonulni a történelembe. Még az akkoriban elterjedt sarlatánok, javasasszonyok, kuruzslók és eret vagdosó orvosok közül is kitűnt bizarr ötleteivel.
A depresszióval küzdők, a poszttraumás stressz zavarban szenvedők vagy a mellrákos nők állapotát is javítja, és a szívroham megelőzésében is segít a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása.
Eddigi ismereteink szerint a gyerek úgy készül, hogy a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, majd a kétféle genetikai információból létrejön az új kis élőlény. A tudomány jelenlegi állása szerint viszont pár évtized múlva újra kell majd írni a biológiakönyveket.
