A Magyarország–Montenegró válogatott labdarúgó-mérkőzés miatt vasárnap délután érdemes az autókat otthon hagyni, és a budapesti közlekedéshez a közösségi közlekedést választani azoknak, akik a Puskás Arénában megrendezendő Eb-selejtezőre szeretnének eljutni.
1966 nyarán a foci szülőhazája, Anglia adott otthont a világbajnokságnak – kisebb csodán múlott azonban, hogy a győztes a magasba emelhette a neki kijáró trófeát. A Jules Rimet-kupát néhány hónappal a VB előtt ismeretlen tettesek ellopták, és csak egy ügyes négylábú szimatának köszönhetjük, hogy végül megkerült.
Az egész világot megdöbbentette, amikor az 1954-es világbajnokság döntőjében a nyugatnémet válogatott 3–2-re legyőzte a bajnokesélyesnek tartott, Puskás Ferenc által vezetett magyar Aranycsapatot. A sors furcsa iróniája, hogy a diadalmas németek csapatkapitánya és legnagyobb sztárja, Fritz Walter tíz évvel korábban egy magyar futballrajongónak köszönhette, hogy megmenekült a szovjet elhurcolástól.
A középkorban még nem moziba, koncertre vagy sporteseményekre jártak az emberek, ha szerették volna egy rövid időre maguk mögött hagyni a dolgos hétköznapokat, és kirúgni a hámból. A szórakozásnak számos ma már kifejezetten furcsának ható módját ismerték a középkori Európában, ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
Weisz Árpád a labdarúgás nemzetközileg elismert szaktekintélyének számított az 1930-as években, aki négyszer, két különböző csapat edzőjeként is megnyerte az olasz bajnokságot, módszereit egész Európában igyekeztek ellesni. Származása miatt mégis üldözték, a legendás edző náci haláltáborban hunyt el.
A magyar futball történetének egyik legzajosabb botrányának főszereplői, a Fradi és az MTK játékosai állítólag 1926 húsvétján egymást rugdosták a labda helyett. Ám ez még csak az előzménye volt mindannak, ami később a pályán történt, és ami miatt végül milliós pénzbüntetést róttak ki három játékosra – igaz, koronában mérve.
Az 1980-as évtizednek rengeteg emlékezetes pillanatot és történelmi eseményt köszönhetünk Magyarországon és a világon egyaránt. Összeszedtük azokat az ikonikus eseményeket, mozzanatokat, melyek meghatározták a Kádár-korszak utolsó tíz évét, és örökre megmaradtak azok számára, akik idehaza átélték a ’80-as éveket.
A labdarúgás ma is elsősorban a férfiak terepének számít, a női játékosok és csapatok azonban egyre gyakrabban bizonyítják elszántságukat, tudásukat és tehetségüket a pályán. Hosszú utat kellett megtennie a női futballnak, mire eljuthatott idáig: a 19. század végén, 20. század elején kigúnyolták és gyakran inzultálták a játékosokat, sőt, többször meg is tiltották, hogy hölgyek a gyepre lépjenek.
Ma játsszák a 2022-es futball-világbajnokság döntőjét, focikvízünkben viszont a múlt nagy legendáival foglalkozunk. Mennyire ismered a magyar futballtörténelem legjelesebb alakjait? Felismered a régi magyar focistákat arcképük alapján? Tedd próbára a tudásod!
A vb-negyeddöntőben vereséget szenvedett angol futballválogatott edzője, Gareth Southgate nemcsak sportszakemberként, de stílusikonként is jelentős hírnévre tett szert az utóbbi években. A szövetségi kapitány leghíresebb külső jegye, jellegzetes szakálla annyira népszerű lett, hogy egyesek akár 4000 fontot (nagyjából 2 millió forintot) is fizetnek, hogy műtéti úton az övéhez hasonló arcszőrzetre tehessenek szert.
A magyar futballtörténet legkiemelkedőbb nemzeti tizenegye, a Puskás Ferenc vezette Aranycsapat máig egyedülálló veretlenségi sorozatot tudhat maga mögött, és számos generációt inspirált az elmúlt, lassan 70 évben. De vajon mennyire emlékszel a legendás csapatra? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!
Néhány hétig ismét a futballra figyel az egész világ, múlt vasárnap elkezdődött a – botrányokkal bőven tarkított – katari FIFA-világbajnokság. Ennek apropóján mai Fénnyel írt történelem cikkünkben a 36 évvel ezelőtti mexikói focivébé és a futballtörténelem egyik legemlékezetesebb és kétségkívül legvitatottabb gólját elevenítjük fel, mellyel az argentin szupersztár, Diego Maradona szó szerint bepöckölte csapatát a legjobb négy közé.
