Minden szülő életében felmerül egyszer a kérdés, hogy ha a család anyagi helyzete megengedi, kapjon-e zsebpénzt a gyerek, vagy sem. És ez a kérdés nem is annyira egyszerű, mint első hallásra tűnik, mert felvet sok-sok másikat, amit jól át kell gondolnunk. Például, hogy a tanulásért jár-e pénz.
A tömegturizmus és az abból származó kellemetlenségek elkerülése érdekében Olaszország egyik legkedveltebb és leglátogatottabb városa a világon elősként belépődíjat szed majd azoktól a látogatóktól, akik egynapos kirándulásra érkeznek.
Egyre több pár dönt a DINK-életmód mellett. Ez a „két fizetésből gyerek nélkül” életstílus egyfajta alternatívát jelent a hagyományos, gyermekvállalást magában foglaló családszerkezettel szemben.
Nagyobb fizetést szeretnél a jelenleginél? Jól érzed magad a cégednél, mégis egyre kevesebbre elég a pénzed? Nem egyszerű fába vágod a fejszéd, viszont nem is lehetetlen! Íme pár trükk a profitól, hogy melyik hibákat ne kövesd el!
Keveredtél már abba a kínos helyzetbe, hogy valami miatt nem tudtad végül kifizetni az éttermi cechedet? Hogy reagáltál? Vagy ami még inkább érdekes lehet, hogy reagált a helyzetre az adott vendéglátóhely?
Évek óta slágertéma nemzetközi szinten és hazánkban is az óriási munkaerőhiány, amelynek köszönhetően egyes munkaköröket a teljes megszűnés veszélyeztet. A szakadék széle most sincsen messze, idén is szakmák garmadája veszhet a feledés homályába. Az év eleji sokkhatást némileg tompíthatja, hogy ilyenkor rengetegen váltanak szakmát, alakítják vágyaik szerint a karrierjüket. Alábbi cikkünkben kifejezetten nekik nyújtunk segítséget.
„Pénzről, vallásról nem kérdezünk!” – hangzik az elterjedt intelem hazánkban. De miért számít tabunak a fizetésünkről beszélni? Honnan ered ez a társadalmi berögzülés? Milyen következményekkel jár, és miért érdemes mégis megvitatni, ki mennyit keres a munkahelyen?
Európában a nők óránként mintegy 16 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. A nemek közti bérszakadék 8 évenként kb. 1 százalékkal csökken. Ezt a sebességet alapul véve a nők átlagosan 84 év múlva fogják ugyanazért a munkáért ugyanazt a fizetést kapni, mint a férfiak. Vannak, akik az egyenlőtlenség hátterében a diszkrimináció nyílt és burkolt formáira mutatnak rá, míg mások inkább magukat a nőket hibáztatják: miért olyan típusú és mennyiségű munkákat választanak, amilyeneket. A jelenség megértéséhez most egy gyerekekkel végzett kutatás visz minket közelebb – ráadásul nem is akárhogyan.
William Shakespeare és Isaac Newton is akkor alkotta élete egyik legmaradandóbb művét, amikor a 17. századi Angliában javában dúlt a pestis. Igen ám, de egyikőjüknek sem kellett közben gyerekekre vigyázni. A napjainkban történő iskolabezárásokkal viszont ez a feladat ismét a szülőkre, a legtöbb családban a nőkre hárul. Nekik aligha lesz lehetőségük megírni a Lear királyt vagy optikai felfedezéseket tenni. Milyen speciális rövid és hosszú távú veszélyeket hordoz a járvány a nőkre nézve, ha továbbra sem jelennek meg a szempontjaik az intézkedésekben? Az ebola- és a Zika-vírus tapasztalatai alapján mutatjuk be, mi várható ezen a téren.
Az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott meg a körülöttünk lévő viág, és a társadalmi átalakulások nem hagyták érintetlenül a női és férfi szerepeket, ahogy a hozzájuk kapcsolt sztereotípiákat sem. Míg sokáig a nők és férfiak közötti érintkezés írott és íratlan szabályai könnyű eligazodást tettek lehetővé, a randizás kérdésköre ma már jóval ingoványosabb terep.
Gondolkodás nélkül rávágnád te is, hogy igen. Ugye? Igazság szerint azonban egyáltalán nem ritka, hogy ugyanazért a munkáért nem azonos fizetést kapnak a dolgozók, és lehet, hogy jogosan. Ez volt a kérdés.
Magyarországon a nők átlagosan 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de a nyugdíjkorhatár felé haladva ez az eltérés csak nő, és nem ritka, hogy a nyugdíj előtt egy férfi a dupláját keresi annak, mint egy nő. A megoldás nem lenne túl bonyolult: elég lenne egy törvény, hogy a nők ne kaphassanak kevesebbet, mint a férfiak. De gyakran még a cégek sincsenek tudatában a különbségnek, ugyanis a nők hajlamosak arra, hogy egy állásinterjún alacsonyabb fizetést kérjenek – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója, a Google Magyarország korábbi vezetője.
