Zichy Mihály nemcsak Az ember tragédiáját illusztrálta, hanem a szerelem művészetét is. Milyen volt a 19. századi erotika egy magyar festő szemével, azaz pennájával?
A saját neméhez vonzódó festő a társadalom alsó rétegéből származó férfiakkal kereste a kapcsolatot, és maga is a létminimum határán élt, pedig nemesi származása akár fényűző életet is biztosíthatott volna számára.
A kortársai számára különcnek bélyegzett bohóc volt, akit senki sem vett komolyan. Isteni kinyilatkoztatásra lett festő, amire nem mint hobbi, hanem mint élete legfontosabb küldetése tekintett. Rajzóráinkon a Magányos cédrust elemezve kevés szó esett nemcsak a festő sajátos lelkivilágáról, de műveinek monumentalitása is elképzelhetetlen volt egy alig pár centis nyomtatott illusztráció alapján. Milyen személyiség lakozik a korukat jóval megelőző zsenialitással megfestett képek mögött?
Vincent van Gogh képei még azok lelki szemei előtt is azonnal megjelennek, akik kevésbé érdeklődnek a festészet iránt. A Csillagos éj holdfényes kéklő ege vagy a Napraforgók sárgája mindenki számára ismert. Az egyik legmagasabb árat az ő festményeiért fizetik a műgyűjtők. A senki mással össze nem téveszthető ecsetvonások mögött háborgó lélek lakozott. Démonjairól főként testvérének, Theónak küldött leveleiből és fennmaradt orvosi papírokból következtethetünk.
Modi – ez volt a festő beceneve, aminek hangalakja azonos a francia maudit (’átkozott’) szóval. A különc művészről már életében legendák keringtek, amelyek a szex, a hasis és az alkohol köré csoportosultak.
Gulácsy Lajos a magyar festőművészet egyik legkülönösebb alakja, aki nemcsak festett, de írt is, megteremtve saját, semmihez sem hasonlítható világát. Művei visszatükrözik az évek során fokozatosan kibontakozó skizofrénia lefolyását. Élete és munkássága a mai napig felveti a kérdést: vajon betegsége tette azzá a művésszé, akivé vált, vagy sorsának tragikuma nélkül is ott lakozott benne az oly keveseknek jutó abszolút tehetség?
Két művészóriás is úgy érezhette, valójában „pótlékgyerek”, egy második próbálkozás a szeretett, elhunyt báty visszahozására az életbe. Salvador Dalí és Vincent van Gogh testvére is azelőtt halt meg, hogy a festők megszülettek volna – és mind a ketten pontosan ugyanazt a nevet kapták, mint halott bátyjaik.
Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye vitathatatlanul a világ egyik leghíresebb alkotása, de ugye nem csak őt és ezt az egy képét ismered? Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket illik ismerni, vagy legalábbis jól párosítani a festőt a képe címével. Lássuk, te mennyit tudsz!
140 éve született Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem véletlenül volt ennyi keresztneve: szülei ijedtükben egy sor szent nevét ráaggatták.
Michelangelo Buonarroti nem a festészetet tekintette a művészet legmagasabb formájának, márpedig ő a magas művészetet képviselte.
Egy műalkotást vajon teljesen függetleníteni lehet az alkotójától? Attól kezdve, hogy kikerül az alkotó keze alól, a mű önálló életet él, és saját jogán kér kritikát, elismerést? Vagy lemoshatatlan bélyegként ott virít rajta, hogy egy erkölcstelen, veszélyes alak készítette? A kérdés napjainkban aktuálisabb, mint valaha.
Tamara de Łempicka nem akármilyen festő: ő volt az első női szupersztár művész a történelemben, akiért a mai napig sztárok rajonganak Hollywoodban. Nemcsak megosztó, de hihetetlenül erős nő volt, akitől a történelem kétszer is elvett mindent.
