Szinte felrobbantotta az internetet Daróczi Csaba különleges fényképe, amelyen mintha egy mélyedésből tekintene fel az égbe törő fák közé a néző.
Megtévesztő szalagokat helyeztek ki ismeretlenek a Bükk erdeiben, egyes utak, turistaösvények mentén, valamint zárt erdőrészekben. Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. felhívást tett közzé.
Az 1936-ban átadott magyar lépcsősor a leghosszabbak egyike, 464 fokos kaptató felfelé a Badacsonyra. Hosszával nemcsak hazánkban emelkedik ki a többi közül, hanem világszerte is.
Kiszáradással küzd Gemenc: Magyaroszág ikonikus helyszínén a 2022-es aszály óta a közel egy évszázados kocsányos tölgyek nagy része elpusztult. Az egyik legértékesebb ártéri élőhely a klímaváltozás miatt került ilyen helyzetbe.
Az őszi időszakban rengetegen választják a kirándulást hétvégi program gyanánt. Valóban, egy jó túra testileg-lelkileg feltölt, de a természetben egy apró figyelmetlenség is könnyen balesethez vezethet. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) nemrég összegyűjtött néhány tanácsot, hogy mire érdemes odafigyelni.
Az erdők általában több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, de most nyugtalanító jelenséget figyeltek meg a tudósok.
A tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy az Amazonas esőerdő pusztítása nemcsak a biodiverzitást, hanem a világ időjárását is végzetesen befolyásolhatja. Az úgynevezett „repülő folyók”, vagyis azok a hatalmas vízpárát szállító légáramlatok, amelyek a dzsungel fái által kibocsátott nedvességből alakulnak ki – létfontosságú szerepet játszanak a globális éghajlat szabályozásában. Ha ezek megszűnnek, az egész bolygó súlyos következményekkel szembesülhet.
Megkezdődött a vadászati főszezon Magyarországon, ez akár februárig is eltarthat.
Mocz András erdőmérnök világított rá arra, mitől pusztulnak az alföldi és homokhátsági erdők, mit jelez az idén extrém korán megkezdődött levélsárgulás.
Győr mellett kivágják a fákat. Egy pusztító betegséget előznek meg vele, a kőriseket tölgyekre cserélik.
Elkezdődött a magyar erdőkben a szarvasbőgés időszaka. A látványosság sokak számára tűnhet vonzónak, ám a gyalogosokat és az autósokat egyaránt fenyegető veszélyekre figyelmeztetnek.
A század végére gyökeresen megváltozhat Magyarország tájképe, amennyiben nem fogjuk vissza drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ELTE kutatói szerint a bükkerdők akár teljesen eltűnhetnek.
