A technikai fejlődés már az erdők világába is betört. Gépek ismerik fel hangjaikról a madarakat.
Van remény! 67 évnyi tudatos és összehangolt munkával, természetközeli erdőkezeléssel az erdők állapota jelentősen javítható, a természetes őserdőállapot belátható távolságba kerül, ez derül ki a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgy erdőtervezésével kapcsolatban idén télen végzett felmérésekből. A rendszeres, következetes erdészeti kezelés hatására a 23 hektáros erdőrészlet több szakmai mutatószáma is az őserdőjelleg kialakulását jelzi.
A természet csodái mai részében megnézheted, hogyan ássák be magukat a kullancsok az állatok és az emberek bőrébe, hogy aztán degeszre egyék magukat – vérrel.
A természet csodái mai részének szereplői nem növények, és nem is állatok. Bemutatjuk a világ legtermetesebb élőlényeit, a gombákat.
A természet csodái mai részében a harkályok szokásait tesszük mérlegre: vajon mennyire hasznosak és mennyire ártalmasak ezek az erdei madarak a fák számára?
A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Bizony, a fák is így működnek. A természet csodái mai részében Peter Wohlleben erdész könyveiből hoztunk néhány érdekességet.
Németh Juci zenész, többek közt a Budapest Bár énekesnője. Az erdő szeretetét otthonról hozta. Tavaly az Erdei Vándortáborok pilisi útvonalának egy szakaszát járta be az ott táborozó iskolásokkal.
Az Egy gésa emlékiratai című film egyik legkülönlegesebb forgatási helyszínén, a Kiotó melletti bambuszligetben sétálni felemelő érzés, ugyanakkor néhány lépés után máris apró hangyának érezheti magát az ember, különösen annak tudatában, hogy a majd 15 méter magasra tornyosuló növények voltaképpen a fűfélék langaléta rokonsága, így a leveleik közt játszó szél hangja is sajátos. Mindez az ellentmondásos élmény teljesen szokványos a végletek hazájában, Japánban.
A faültetés komoly felelősségvállalás, hiszen egy több évtizedig vagy akár évszázadig növekvő élőlény sorsa múlik azon, hogy mennyire körültekintően járunk el – az utógondozásról nem is beszélve. Zsolnai Balázs kertészmérnök magyarázza el, milyen szempontokat kell sorra vennünk, mielőtt nekiállnánk otthon zöldíteni.
A fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodásnak különösen nagy jelentősége van most, amikor a forró, aszályos napok száma egyre növekszik, és a szélsőséges csapadékeloszlás is nagyon megviseli a hazai erdőállományt. De miként zajlik a fenntartható erdőgazdálkodás a gyakorlatban? Hogyan gondoskodnak az erdőgazdaságok a kezelésükben lévő erdővagyon szakszerű használatáról, védelméről, gyarapításáról és gazdasági hasznosításáról? Milyen kihívások elé állítja a klímaváltozás Magyarországon az erdészeket? Erről beszélgettünk dr. Szekrényes Tamással, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettesével és Elmer Tamással, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkárával.
A Bakony egykor érintetlen rengetegeiről volt híres, ahol évszázadokon keresztül zsíványok tanyáztak, de az erdők a környék lakosságának is menedéket nyújtottak a történelem zivataros évszázadaiban. A kiterjedt erdőségek emellett nyersanyaggal, fával, vaddal, kővel is ellátták az itt élőket. A Bakony gazdag élővilágát évszázadok óta fenntartható módon kezelik az erdészek generációi, így a napjainkban fellendülő természetjárás számára bőven kínál érdekes látnivalókat.
A szárazföld 31 százalékát borítják erdők, amik számtalan fajnak adnak otthont, és a bolygó tüdejeként működnek.
