előítéletek - Dívány

Philip Zimbardót, a stanfordi börtönkísérlet révén világhírt szerzett pszichológiaprofesszort a gonoszság megismerése és hosszas tanulmányozása után ma már leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet előcsalogatni az emberekből a jót. Ehhez kapcsolódik az a nagyszabású összefogás és izgalmas kísérlet is, melynek köszönhetően egyre gyakoribb vendég nálunk.

2019. január 16-án tabudöntögetőnek szánt műsor ment le a köztévé M5 kulturális csatornáján. Az adásban arról beszélgettek a résztvevők, hogy miként lehet meggyógyítani a többségitől eltérő szexuális irányultságú embereket, és azokat, akiknek a nemi identitása eltér a számukra születéskor kijelölt nemtől, azaz transzneműek. Megváltoztathatók ezek a sajátosságok? Etikus reparatív terápiákat folytatni egy szakembernek?

1968. április 4-én lelőtték az afroamerikai polgárjogi mozgalom vezetőjét, ifjabb Martin Luther Kinget. A merénylet másnapján egy 36 éves iowai tanárnő sietős léptekkel indult a munkahelyére: vakmerő gyakorlatot talált ki harmadik osztályos diákjai számára, és bízott abban, hogy a rasszizmusról szóló leckét egy életre megtanulják a gyerekek.

Az előfeszítéses (angolul priming) kísérletek a pszichológia egyik legizgalmasabb kutatási területét jelentik. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a tudatosan nem észlelt, gyakran villanásnyi időre bemutatott ingerek miként hatnak a viselkedésünkre, attitűdjeinkre. Hogyan befolyásolja a nőkről alkotott hiedelmeinket, amikor a zsidó-keresztény valláshoz kapcsolódó szavakkal találkozunk? Ezt vette górcső alá egy nemrég publikált tanulmány.

Milyen hatással van a hétköznapi valóságunkra, ha egy komplett közösségként régóta velünk élő sérelmek miatt áldozatnak érezzük magukat? Erről kérdeztük Kővágó Pál pszichológust, aki évek óta kutatja a magyarok kollektív áldozati tudatának dinamikáját és hatásait.

Az elmúlt hetekben volt alkalmam közelebbről is megismerni az előítéletesség és a közöny fogalmát. Egy csomó mindent átértékeltem magamban.