A szakemberek nem javasolják, hogy érzelmeinket elfojtsuk, de hogy mit kezdhetnénk a tomboló haraggal vagy a testünket-lelkünket kínzó feszültséggel, arról kevesebbet tudunk.
Te is hallottál már arról, hogy valaki elfojtja az érzéseit? Vagy azt, hogy tagadásban él? Esetleg kivetíti másokra az érzelmeit? Ezek mindegyike egy-egy elhárító mechanizmus, amelyet elménk használ annak érdekében, hogy megvédjen minket a kellemetlen és érzelmileg megterhelő élményektől. Milyen énvédő mechanizmusok léteznek?
Az érzelmek elfojtása mentális és fizikai egészségünket is megviseli. Helyette érdemesebb megengedni magunknak, hogy megéljük érzéseinket.
A mai ember célja a folytonos könnyedség, vidámság és élvezet. Ódzkodunk a szomorúságtól, a gyásztól, a félelemtől és bizonyos mértékig a haragtól is, mintha ezek az érzések haszontalanok vagy mindenképp károsak lennének a személyiségünkre. Itt pedig nagyot tévedünk.
Alkalmazkodj a követelményekhez! Mondj le a vágyaidról! Ne lázadj! Ferenczi Sándor pszichoanalitikus már a századfordulón felismerte, hogy az uralkodó hatalom gúzsba köti az embereket. Továbbra is ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mint a monarchia idején élők? Milyen társadalomról álmodott Sigmund Freud legközelebbi munkatársa, az irányzat méltán híres magyar alakja? Prof. dr. Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélgettünk.
Előfordul, hogy valamire nagyon nem szeretnél gondolni, mégis folyton az jár az eszedben? Ausztrál tudósok szerint mindez gyakoribb, mint gondolnánk.
Ne ámítsa magát, az elfojtás nem egyenlő az elfogadással: pszichológus szakértőnk ír az elengedésről.
A megfigyelések szerint a bőrproblémák - ha nincs szervi okuk - az érzelmi életünkről üzennek: a kiütés elfojtást, visszatartást jelenthet, az ekcéma pedig az anyai szeretet iránti vágyódás jelképe is lehet. Az allergiás megbetegedéshez leggyakrabban társuló pszichés zavar a pánikbetegség.
