Testünk négy alapvető módon veszíthet hőt: párolgással (izzadsággal), hidegebb felülettel való érintkezéssel, hősugárzással, illetve ha szél éri. Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos sapkát viselni a téli hidegben, meg kell értenünk, hogyan veszít testünk a hőből.
A legtöbben szeretnénk dús, fényes és hosszú hajkoronát, de a felsorolt háromból egyet-kettőt biztosan. Akadnak is hajvitaminok, hajszeszek, samponok, masszázskefék, amik segíthetnek, de vajon melyek azok a vitaminok, amelyek hatékonyságát a kérdésben már a tudomány is bizonyította? Lehet, hogy csak az étrendeden kell változtatnod, és hamarosan sokkal szebb lesz a hajad?
Milyen helyzetben van az egészségügy, aminek a járványhelyzettel kell megbirkóznia? Mennyire felkészült az állami egészségügy a gyerekek testi és pszichés betegségeinek kezelésére? Milyen állapotban van az oktatási rendszer? A jelenlegi helyzet miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban?
„Személyes felelősségemnek éreztem, hogy a hozzánk érkező felajánlásokat azokkal is megosszam, akik még inkább rászorulnak” – mondja dr. Ficzere Andrea orvos, a Fogjunk össze kezdeményezés megálmodója. Andrea még a járvány elején hozott létre többedmagával egy weboldalt, amelyen keresztül koordinálták az egészségügyi dolgozóknak szánt adományokat. Hova fejlődött a projekt? Milyen sikereket értek el eddig, és hol tartanak most? Mire lenne szüksége azoknak, akik ma is a frontvonalban küzdenek mindannyiunk egészségéért? Interjú a kórházak sokszor láthatatlan, de annál fontosabb munkatársairól, veszteségekről, megerősödésről és a krízis nem várt pozitív hozadékairól.
„Embertelenül rossz érzés, amikor egymás után tolják be a fulladó betegeket, és neked kell eldönteni, melyiküknek rosszabb a helyzete. Mindegyik nehezen kap levegőt, és te mindegyiknek azonnal segíteni akarsz” – mondja Baji Anikó sürgősségi triázs, aki szerint két járvány van: egy, amit a hétköznapi emberek elképzelnek, és egy másik, ami a kórházak hús-vér valósága. Mennyit kéne megmutatni az eü intézmények falai között zajló elképesztő küzdelmekből? Hogyan lehet ép ésszel végigcsinálni őket nap mint nap? Kiből lesz jó betegosztályozó, és mi köze ehhez a sportnak? Erről beszélgettünk az AKUT Szakasz alapítójával, aki az Uzsoki Utcai Kórház épületének izgalmas történetébe és jövőbeli regényterveibe is beavatott minket.
A sörhas vagy úszógumi nem túl szexi, de nem ez a legnagyobb baj vele. Illetve a baj nem is itt keresendő, sokkal inkább ott, hogy hastájékon belül hol rakódik le a zsír. A zsigerivel ugyanis jobb vigyázni.
Úgy tűnik, beléptünk abba a korba, amelynek eljövetelére sokan számítottak, bár tartottak is tőle: mostantól sorra érhetnek minket a globális krízisek, miközben eddig soha nem látott mértékű egyenlőtlenségek, környezeti pusztítás és klímadestabilizáció figyelhető meg a világban. Az eddigi egyensúlyok mára teljesen tarthatatlanná váltak, így az elmúlt évtizedek gazdasági modelljei rendre megkérdőjeleződnek. Milyen lépéseket kellene megtennünk ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb és igazságosabb társadalmakat hozhassunk létre?
„A stressz egyáltalán nem káros, önmagában nagyon is életszerű” – mondja Varga Katalin, az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője. Az MTA doktora szerint azonban a stressz mellé mindenképpen fontos, hogy legyenek olyan időszakok is, amikor biztonságban vagyunk, megnyugszunk, és teljesen átadjuk magunkat a pihenésnek. Erre a feltöltődésre nyújtanak lehetőséget azok a hanganyagok, amelyeket nemrég tettek közzé a nagyközönség számára a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján. Miként érdemes használni a felvételeket, mit lehet elérni napi pár percnyi relaxációval, és hogyan vezethet el a járvány a bennünk rejlő lehetőségek felfedezéséhez? Erről kérdeztem a pszichológust.
Nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus anyáról magzatra terjedne, az viszont köztudott, hogy az első trimeszterben lázas állapot következtében nagyobb lehet bizonyos magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának, a vetélésnek, illetve a koraszülésnek is a kockázata. Dr. Keresztúri Attila szülész-nőgyógyászt, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensét kérdeztük arról, mit tehetnek a kismamák, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják magukat és születendő gyermeküket a járvány idején.
William Shakespeare és Isaac Newton is akkor alkotta élete egyik legmaradandóbb művét, amikor a 17. századi Angliában javában dúlt a pestis. Igen ám, de egyikőjüknek sem kellett közben gyerekekre vigyázni. A napjainkban történő iskolabezárásokkal viszont ez a feladat ismét a szülőkre, a legtöbb családban a nőkre hárul. Nekik aligha lesz lehetőségük megírni a Lear királyt vagy optikai felfedezéseket tenni. Milyen speciális rövid és hosszú távú veszélyeket hordoz a járvány a nőkre nézve, ha továbbra sem jelennek meg a szempontjaik az intézkedésekben? Az ebola- és a Zika-vírus tapasztalatai alapján mutatjuk be, mi várható ezen a téren.
„Úgy éreztem magam, mint egy rab, egy szám vagy egy tárgy, ami egyáltalán nem számít” – emlékszik vissza az egyik kiemelt vidéki kórházban átélt riasztó élményére egy középkorú nő, aki koronavírus-gyanú miatt töltött 5 napot karanténban a közelmúltban. Bár mindkét tesztje negatív lett, úgy érzi, traumatizálta az a személytelen bánásmód, ahogyan a kórházi dolgozók többsége viszonyult hozzá. Milyen rendszerszintű problémákra világít rá az általa megosztott történet, és meddig korlátozhatják a járványügyi intézkedések az egyén szabadságát és a betegjogokat? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A jelenlegi helyzet nemcsak ezekre a hetekre állítja a feje tetejére a világunkat. Sok szempontból örökké velünk marad.
