Az atomháború fenyegetése számtalan írót megihletett az ötvenes években éppúgy, mint napjainkban. Milyen lenne a világ, ha elpusztulna a jelenlegi civilizáció? Milyen élet várna a túlélőkre? Öt (plusz egy) könyvet ajánlunk, amelyek ezeket a kérdéseket járják körbe.
Legyen szó világot uraló mesterséges intelligenciáról, vagy a való élettől szintén nem olyan távol álló uralmi rendszerek társadalmi ábrázolásáról, a sötét jövőképet festő disztópikus regények és filmek mindig nagy népszerűségnek örvendnek.
A jelenlegi helyzet nemcsak ezekre a hetekre állítja a feje tetejére a világunkat. Sok szempontból örökké velünk marad.
„A hangyák társadalma 50 millió éve nem változott. Ha ezt egyszer létrehozzuk, a miénk se fog többet. Kérdés, hogy ez fog-e megtörténni” – veti fel Dragomán György, aki a múlt tanévet a tudomány szigetén töltötte egy német kutatóintézet meghívására. Milyen hazatérni egy utópiából? Interjú a József Attila-díjas íróval sötét diktatúrákról, fényes jövőkről és a céklával folytatott kísérleteiről.
Ajánlónkba éppúgy válogattunk szépirodalmi sikerkönyvekből, mint pszichológiai fejtegetésekből, önéletrajzi ihletésű regényekből, vagy a hazai aktualitásokra, nemzetközi tendenciákra reflektáló társadalomtudományi művekből. Nagyot merítettünk.
Az 1995-ös eredetiben még nagyon távoli volt a jövő, de az új feldolgozásban már csak annak tűnik. A technika időközben balról előzte a sci-fi írók fantáziáját, és a hackerek ma már nem csak a számítógépeinkbe juthatnak be.
A Shetinx munkahelyi atmoszféráját a dolgozók a „mérgező”, „megalázó”, és „középiskolás” jelzőkkel írják le.
