A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb nagymintás kutatásából kiderül, hogy minden harmadik gyereket érint az online bántalmazás. A 12-16 éves korosztályból 2000 válaszadó közel 30 százalékát érinti ez a jelenség.
Ma már elképzelhetetlen, hogy az internet nélkül éljük az életünket. A legfiatalabbak kezében is ott virítanak a legújabb okoskészülékek, ők is részt vesznek az online tér pörgésében, de, ami a legaggasztóbb, hogy a közösségi médiába is egyre fiatalabban regisztrálnak fel. Az újdonság varázsa óriási hatással van rájuk, azonban az egészségtelenül tökéletesnek látszó világból nem mindig a legjobb üzenetet szűrik le. Ma már minden ötödik gyermek online zaklatás, vagyis cyberbullying áldozata.
Mi felnőttek a pornótól, erőszaktól, és a rossz szándékkal ismerkedő idegenektől féltjük a gyerekeket online. Ők viszont a kortársak kiközösítésétől rettegnek. És nem véletlenül.
Szextingnek nevezzük az erotikus tartalmú üzenetek, meztelen vagy félmeztelen képek és videók küldését. A szexting azért kifejezetten veszélyes, mert az elküldött képek könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és előfordulhat, hogy a közösségi oldalakon vagy pornószájtokon látjuk viszont őket.
Az internettel, a közösségi oldalakkal, a gyerekek védelmével egyre többször foglalkozunk. A legfontosabb mindig a megelőzés. Ugyanakkor sok szülő tanácstalannak érzi magát, amikor az kerül szóba, hogyan kezelje a már kialakult helyzetet: mit tehetünk, ha már megtörtént a baj, zaklatással, adatlopással, személyiségi jogok megsértésével kell szembenéznünk?
Nigériai csalás, az eredetire megszólalásig hasonlító klónoldalak, adathalász kísérletek, ellopott bankkártyaadatok, online zaklatás – csak néhány az online térben mások kárára elkövetett bűntények közül. Néhány évtizede még mindezek nem létező fogalmak voltak, az internet térnyerésével azonban egyre színesebb palettán mozognak az online visszaélések.
Királyi útmutató készült Svédországban arról, hogy a szülők hogyan gondoskodhatnak gyermekeik biztonságáról a virtuális térben.
