Az Appalache-hegységben a 18. és 19. század között élt egy közösség, amelynek tagjai arról híresültek el, hogy sok esetben kék bőrszínnel születtek.
No és a mellbimbód? Ha te is elgondolkodtál már ezen a kérdésen, most megtudhatod a választ.
Szerencsére ma már pár kattintással elég sok olvasnivaló elérhető az antirasszizmusról. Ez azt is jelenti, hogy biztos internetkapcsolattal rendelkező, kaukázusi (fehér) emberként egyre cikibb tudatlanságra hivatkozni, amikor egy-egy gesztusod, megjegyzésed, viselkedésed problémás voltával szembesítenek. Az előítéletességet amúgy sem a szándék, hanem a hatás felől szoktuk értékelni. Ha az adott kisebbségi csoport tagjai úgy érzik, a cselekedeted megfélemlítő, káros vagy bántó rájuk nézve, akkor ideje felhagynod vele. Huhogni egy focistadionban, miközben a fekete játékosnál van a labda, eszméletlenül gáz (még akkor is, ha az ország vezetői közül többen szégyenletes módon nem tartják ezt szankcionálandónak). De azért vannak ennél jóval burkoltabb formái is az előítéletességnek.
Néhány hónapon belül másodszor vádolják fehérítéssel a magazint.
Ettől nemcsak higiénikus, hanem világos is lesz a nő öle. Már ha sötét színű.
Kerülje a gyors barnulást és a bőrradírt, viszont egyen sok gyümölcsöt, zöldséget, ha meg szeretné őrizni a színét.
Beyoncé bőrét az eredetinél sötétebbre festették egy divatfotózáson, hogy afrikaibbnak tűnjön. Az énekesnő elvileg csak a gyökereihez akart így visszanyúlni, ez azonban számos problémát vet fel. A fekete modellek továbbra is alulfoglalkoztatottak a divatiparban, ez az akció pedig sugallja, hogy feketének lenni rossz, de feketének látszani menő.
