Nem egy olyan reklám készült 2024-ben, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A többi között a Google, az Apple és a Jaguar egyes hirdetései nem sültek el igazán jól.
Az 1920-as évek elején Hollywood pezsgő világa nem egészen olyan volt, ahogy manapság ismerjük. A szórakoztatóipar hatalmas léptékben fejlődött: a némafilmek korszakában a mozivászon új isteneket teremtett, akikért rajongott a közönség. A sztárkultusz ekkor öltötte első formáját.
„Istent és az egész világot tanúnak hívom...” – ezekkel a szavakkal fordult Aragóniai Katalin férjéhez, VIII. Henrikhez 1529-ben, amikor a bíróság elé idézték házasságuk érvényességének kérdésében.
Ha a történelem egy festmény, akkor a botrányok a legsötétebb, de talán a legizgalmasabb ecsetvonásai. Az emberek gyakran hajlamosak a középkort egy vallásközpontú, merev erkölcsű korszakként elképzelni, de az igazság valójában az, hogy az emberi természet akkoriban sem volt mentes a hibáktól.
Jókora felzúdulást keltett a konzervatív amerikai polgárok körében, amikor 1926-ban a tömör és lényegre törő Szex címmel mutattak be színdarabot a Broadwayn, melynek cselekménye nem éppen a gyerekközönségnek szólt. A botrányos tett elkövetője Mae West színésznő, a ’30-as évek hollywoodi szexszimbóluma volt, aki egész karrierje során szívesen borzolta az erkölcscsőszök kedélyeit, és sohasem szabadkozott laza életvitele miatt.
A magyar sajtó az elmúlt években attól volt a leghangosabb, miféle botrányos történések láttak napvilágot, amik egyházi személyekhez kötődnek. Ez nem újdonság, a történelmet tanulmányozva számos olyan egyházi személybe vagy eseménybe botlunk, akitől és amitől igencsak felszaladhat a szemöldökünk. Most összegyűjtöttünk pár érdekes egyházi botrányt a történelem különböző időszakaiból.
Meglepő perspektívából és módon ábrázolja Jézus megfeszítését Salvador Dalí Keresztes Szent János Krisztusa című festménye. A szürrealista művész értelmezése nem mindenki tetszését nyerte el: a képet kétszer is megpróbálták megrongálni.
Aki a kétezres évek első évtizedében rádiót hallgatott, biztosan ismeri a Linkin Park zenéjét, még akkor is, ha egyébként nem épp a műfaj rajongója. Az együttes néhai énekesének, Chester Benningtonnak hangja világszerte emberek százmillióinak ismerős, a zenekar rajongói féltve őrzik a hét éve elhunyt zenész emlékét, melyet sokak szerint meggyaláz az, akivel az együttes visszatér az aktív zenéléshez.
A sajtó és a közvélemény sokáig hevesen támadta a 80 felé közelítő színésznő, Prielle Kornélia és a nála 45 évvel fiatalabb újságíró, Rozsnyai Kálmán között egyre szorosabbra fonódó kapcsolatot. A színésznő rokonai is minden eszközt bevetettek, hogy megakadályozzák az esküvőt, ám 1905. december 24-én mégis megkötötték a frigyet.
Prielle Kornélia nevét már a középiskolai irodalomórákon megismerhetjük, hiszen Petőfi majdnem feleségül vette hirtelen felindulásból. Ez az anekdota is figyelemre méltó, de a híres magyar színésznő botrányos „szerelmi regénye” a nála 45 évvel fiatalabb hírlapíróval, Rozsnyai Kálmánnal még erősebb reakciókat válthat ki az olvasóból, ahogy annak idején a rokonokból és a közvéleményből is.
Irodalmi művek és filmek is szólnak arról a bizonyos gyémántnyaklánc-ügyről, amelyet bátran nevezhetünk botránynak is. A XVI. Lajos király udvarában 1785-ben megtörtént eset – finoman szólva – rontotta a francia monarchia hitelét, amely azért sem volt veszélytelen, merthogy mindez a francia forradalom előestéjén történt.
A BME VIK gólyatábora már a kapunyitás előtt elhíresült arról, hogy a szervezők megtiltották a résztvevők számára különböző tárgyak, például gumióvszerek bevitelét a rendezvényre. Utóbb azonban kiderült, ez szinte semmiség ahhoz képest, amilyen megalázó és potenciálisan veszélyes helyzetekbe hozták az elsőéves hallgatókat a szervezők.
