Csodagyereknek tartották, sőt máig úgy emlegetik, mint a valaha élt legokosabb embert. Kiemelkedő matematikai és nyelvi képességei alapján a legjobbak között lett volna a helye, William James Sidis mégis egyszerű irodistaként végezte.
Az átlagon felüli intelligencia nagyon jól hangzik: okosnak lenni egyet jelent a kitűnő bizonyítvánnyal, a könnyű tanulással, az elismeréssel, az izgalmasabb karrierrel, a nagyobb önbizalommal – legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban kicsit mást mutat...
Ha van, aminek jót tett az elmúlt két év, az kétségkívül a streamingszolgáltatók forgalma. A legtöbb ilyen felületen széles az elérhető filmek és sorozatok választéka, az újdonságok mellett pedig megtalálhatjuk a kedvenc klasszikusainkat is.
A sikeres felnőttkort gyerekkorban alapozzuk meg. Az, hogy a gyerekek milyen környezetben élnek, milyen mintákat látnak, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen felnőtt válik majd belőlük. Magabiztosak lesznek? Tiszteletben tartják mások határait? Boldog és teljes életet élnek majd?
Vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjba vonulásukra. Dátumhoz kötik, bulit rendeznek és mosolyogva sétálnak ki a munka világából.
Az őszinte boldogság igazán irigyelt dolog – a legtöbben egész életükben azon fáradoznak, hogy valóban, feltételek nélkül boldognak és elégedettnek érezhessék magukat. De vajon miből tudhatod, ha tényleg sikerült elérned ezt a célt?
Párkapcsolati tapasztalatokból valószínűleg neked is jutott elég az utóbbi években. Ismerkedtél, túléltél pár kínos randit, és amikor úgy érezted, helyben vagy, a gyomrodban repkedő pillangókat idővel felváltotta valami sokkal hétköznapibb.
Talán te is hallottál már a varázslatos 5:1 arányról. A népszerű párterapeuta, John Gottman által hangoztatott szabály szerint a jól működő kapcsolatok nyitja, hogy minden egyes negatív interakcióra jusson legalább öt pozitív. Miért ez az eltolódás? Azért, mert az elménk arra van előhuzalozva, hogy a negatív irányba torzítson. Annak, hogy hajlamosak vagyunk a rosszra összpontosítani és azt felnagyítani, megvan az az előnye, hogy érzékenyek leszünk a veszély jelzéseire. Míg ez a beállítódás nagyon hasznos az állati vagy emberi ragadozókkal szemben, addig olyan helyzetekben is kritikussá tehet minket, amikor nem kéne annak lennünk. Hogyan érjük el, hogy a problémák ne takarják ki előlünk a jó dolgokat?
Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.
Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk második részében az ember fejlődésének és boldogságának kapcsolatát boncolgatjuk Török-Szabó Balázs filozófussal.
Lepjen meg ajándékokkal. Várjon szexi fehérneműben. Utazzon el velem csodás helyekre. Találja ki, mire vágyom. Ne vonzódjon másokhoz. Egészítsen ki. Tegyen boldoggá. – Egy párkapcsolatban hamar megjelenhetnek az elvárások. Ha irreálisak, állandó elégedetlenséget szülnek, mert teljesíthetetlenek. Agyonnyomják a partnert és tökreteszik a kapcsolatot. Honnan lehet felismerni őket? És mi az, amit jogos igényként fogalmazhatsz meg a másik felé, hogy minél jobban érezhesd magad a közös életetekben?
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
