biológia 3 - Dívány

A tengerekben és óceánokban számos különösnek tűnő élőlény él. Némelyikük olyan, mintha egy filmből lépett volna ki, és sokakat közülük emberi szem még nem látott. Az is előfordul, hogy valamivel már találkoztunk, de másnak gondoltunk, mint ami valójában. Ilyen lehet a „sellők pénztárcája” vagy „hableánypersely”, melynek bájos bájos neve egy igencsak érdekes jelenségre utal.

Olyan állatokat gyűjtöttünk össze kvízünkben, amelyekről nem könnyű első olvasatra megállapítani, hogy vajon tényleg léteznek-e. Lehetsz az élőlények komoly szakértője, biztosra veheted, hogy pár kérdés zavarba fog hozni. Felkészültél?

Egy jövőkutató művész egy számítógépes genetikussal közösen megrajzolta, hogyan fog kinézni a jövő embere. Több ezer éves fosszíliák, majd újkori leletek után az irány egyértelmű: egyre inkább babaarcúak leszünk.

A biológia olyan komplex tantárgy, melynek mélységei sokak számára okoznak komoly kihívást már középiskolában. Ha te mindig is jó voltál ebből a tantárgyból, ebben a kvízben meg is mutathatod, mit jegyeztél meg!

Neked jó vagy rossz emléket jelentenek a bioszdolgozatok? Bárhogy is van, ez most nem élesben megy: miért ne tennéd próbára magad kvízünkkel?

Nem minden esteben érezzük annyi idősnek magunkat, ahány évesek valójában vagyunk. Ennek az az oka, hogy a születési és a biológiai életkorunk sokszor eltér egymástól. A két szám közti különbséget bizonyos egészségügyi mutatók segítségével könnyen kiszámolhatjuk. Jó hír, hogy ha elégedetlenek vagyunk a biológiai életkorunkkal, néhány egyszerű életmódbeli változtatással akár meg is fiatalíthatjuk magunkat.

Az emberi agy méretével meglepően sokat foglalkozunk. Összehasonlítjuk más emlősökével, majd levonjuk a következtetést: akinek a legnagyobb a fejét kitöltő kocsonyás, szürke anyag, az a legfejlettebb. De tényleg így van?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a folyamat, amelynek során majomból emberré váltunk, tulajdonképpen le van tudva. Az utóbbi évszázadokban nem vettünk észre magunkon olyan jelentős változást, ami azt igazolná, hogy az evolúció továbbra is zajlik. Pedig a bizonyítékok itt vannak a szemünk előtt.

Örök vita tárgya, vajon a férfiak és a nők miként élik át másképp a fájdalmat vagy épp a hőmérséklet változásait. Vajon mi kínzóbb: egy övön aluli rúgás, vagy a szülés görcsei? A kérdésben már csak azért sem lehet igazságot tenni, mert a kétféle szervezet fájdalomérzékelése eltér egymástól.

Megdöbbentő tanulmányt tettek közzé, amely új távlatokat nyithat a kihalás szélén álló fajok megmentését illetően.

A krónikus stressz nem csak a betegségek kialakulását és a már meglévő egészségügyi problémák állapotát súlyosbítja. Most már kutatás is bizonyítja, hogy a nagy lelki megrázkódtatást okozó traumák önmagukban is negatív következményekkel járnak az élettartamra nézve, és még a biológiai óránk időtartamát is csökkentik.

Apró, de annál félelmetesebb szörnyre bukkantak kutatók egy saras kistóban Hongkongban – a különös teremtmény a világ leghalálosabb állatának egy korábban ismeretlen fajához tartozik.