Hasfájás, puffadás, hasmenés – ezek a leggyakoribb gyümölcsevés után jelentkező tünetek, amelyek azt jelzik, hogy valaki nem tudja megemészteni a gyümölcscukrot, vagyis a fruktózt.
Az életvitelünk és a mindennapi szokásaink támogathatják és ronthatják is az egészségünket. Az alábbi viselkedésmódok kifejezetten károsak is lehetnek, így jobb, ha ezekre odafigyelünk.
Francia és kanadai kutatók fedezték fel azt az adalékanyagot, amely az arra hajalmos embereknél növeli a lisztérzékenység, más néven a cöliákia kialakulásának kockázatát.
A nyüzsgő, szennyezett városban élők jobban ki vannak téve egy autoimmun betegségnek, a lupusznak, amely kiváltó okát már régóta próbálják megfejteni a tudósok.
Volt már olyan, hogy lebegő foltok, apró pöttyök jelennek meg a szemed előtt? Ne vedd félvállról a dolgot, mert komoly baj tünetei lehetnek, amit ha időben nem kezeltetsz, akár vakságot is okozhat.
Elég csak 10 százalékkal növelnünk a napi lépésszámunkat, és az máris súlyos betegségek ellen ad nagyobb védelmet, sőt, ez a pénzbe nem kerülő módszer az életminőségünket is javítja. Ezt ígéri a legújabb orvosi kutatás.
A nyugat-nílusi láz egyre több embert betegít meg itthon is, de más fertőzések is terjedőben vannak.
Az utóbbi másfél évtizedben több, potenciálisan egzotikus betegséget terjesztő ázsiai szúnyogfaj jelent meg Magyarországon.
Ha reggelente te is arra ébredsz, hogy az ágyad tele van morzsával, és nem érted, mindez miért van, vélhetően te is alvás közbeni evés szindrómában szenvedsz. Az alváshoz kapcsolódó étkezési zavar egy olyan izgalmi állapot, amelyben az agy egy része felébred, míg a többi alszik. Az alvási evés ugyanolyan paraszomnia, vagyis rendellenes és szokatlan viselkedés alvás közben, mint az alvajárás. Az összes alvás közbeni abnormális viselkedés közül talán az alvással kapcsolatos étkezési zavar van a legrosszabb hatással az életünkre.
Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik szorongással küzdenek, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.
Egy új tanulmány szerint azoknál, akik ebben az időszakban születtek, több ráktípus nagyobb eséllyel alakulhat ki.
Vannak olyan betegségek, melyekről az érintettek azt érzik, hogy a bennünket körülvevő információdömping ellenére is igen kevés nyilvánosságot kapnak, mondhatnánk, a köztudatban szinte nem is léteznek. Ide tartoznak például a gyulladással járó bélbetegségek (IBD), melyek gyakorisága az elmúlt két évtizedben dinamikusan megugrott.
