Tegnap, augusztus 21-én, vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű teljesítményét, mert a Duna vize az erőmű alatt elérte a 29,79 Celsius-fokot. A hatályos rendelet szerint a vízhőmérséklet nem érheti el a 30 fokot, mert az nagy veszélybe sodorná a folyó élővilágát.
Több mint egy éve a zaporizzsjai atomerőművön van a világ szeme. A háború sújtotta ukrán területeken azonban nem ez az egyetlen ilyen típusú erőmű, nem véletlenül foglalkoztatja az embereket az, hogy mekkora az esélye annak, hogy a csernobili katasztrófa véletlenül megismétlődet-e.
Hazánk egyetlen atomerőműve Pakson található. A festői dunántúli táj azonban nemcsak az atomreaktornak és dolgozóinak, hanem állatok százezreinek is otthont ad. Kíváncsiak voltunk, miként hatott a reaktor jelenléte a paksi flórára és faunára.
Mini drónokat és kígyószerű robotokat küldtek a fukusimai atomreaktor romjai közé, ezek pedig igazán fura fotókat készítettek.
Azt hihetnénk, hogy az intenzív nyári időszak pozitív hatással lesz idén is a téli hőmérsékletre, azonban valószínűbb, hogy a hőségnek energiaellátásunk zökkenőmentessége látja majd kárát.
X-akták-epizódba illő események játszódtak le egy álmos michigani kisvárosban 1995 nyarán, amikor a hatóságok tudomására jutott, hogy egy környékbeli tizenéves fiú, David Hahn működő atomreaktort épített édesanyja fészerében. A bizarr eseményeknek nem lett jó vége, a furcsa kamasz fiú élete tragikus véget ért.
Harminchét éve, 1986. április 26-án következett be a világ történelmének legnagyobb nukleáris katasztrófája: Csernobil hatása hatalmas volt az atomerőművek biztonsága mellett a környezetében élők, illetve a mentési munkálatokon dolgozók életére is.
A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófák minden idők legsúlyosabb nukleáris baleseteként vonultak be a történelembe – azonban kevesen tudják, hogy 1979-ben egy amerikai atomerőműben is hasonló baleset következett be, és csupán a szerencsén múlt, hogy az ügyből nem lett az említettekhez mérhető masszív tragédia. Mi történt pontosan a pennsylvaniai Three Mile-szigeten?
Az atomkatasztrófa évfordulóján érdemes megemlékezni arról is, hogy a veszélyek máig sem múltak el maradéktalanul az atomreaktor környékén: Csernobil öröksége mindmáig nehéz.
A japán földrengésről és cunamiról annyi felvétel készült, hogy kikerülhetetlenné vált. A szökőár utáni atomkatasztrófa mégsem érdekelte az embereket.
