Nagy valószínűséggel elhalad bolygónk és holdja mellett a 2024 YR4 elnevezésű aszteroida, ám a NASA kutatói globális bolygóvédelmi intézkedésterv kidolgozásába kezdtek, hogy biztosra mehessenek.
Pedig nem is kis mennyiségben rejti ezt a nemesfémet a bolygónk: egy becslés szerint félméteres magasságban beboríthatnánk vele a Föld felületét, akkora aranykincsen taposunk.
A második Hold, egy aszteroida, csak aránylag rövid ideig, nagyjából két hónapig kering majd a Föld körül, ami alatt egy teljes kört sem tesz meg, aztán visszatér eredeti pályájára, a Nap köré.
Két, óriási méretű száguldó aszteroida is viszonylag közel kerül a Földhöz: az egyik repülő, a másik viszont stadion nagyságú.
A Föld felé tartó, az Eiffel-toronynál is nagyobb üstökös már csaknem húsz éve foglalkoztatja a tudósokat. Felmerült, hogy az 99942 Apophis nevű aszteroida 2029. április 13-án, pénteken akár a Földbe is becsapódhat.
Ugyan 66 millió éve, a legutóbbi komolyabb aszteroidabecsapódás során az emberiség még a kanyarban sem volt, az akkori élőlények számára végzetesnek bizonyult az ütközés.
A világ 60 laboratóriumába, mintegy 200 tudósnak küldenek majd a 4,5 milliárd éves aszteroidából, amely a harmadik, és egyben legnagyobb, égi lelettől származó mintával örvendeztette meg a tudományos világot. Az előzetes elemzések eredményei soha nem látott módon biztatók.
Magyar idő szerint ma 1 óra 14 perckor a NASA egyik űrszondája becsapódott egy 160 méter átmérőjű aszteroidába. A 10 hónapja fellőtt eszköz feladata az aszteroida eltérítése volt, amivel egy esetlegesen bolygónkat veszélyeztető helyzet szimulációját hajtották végre.
A Tanis régióból származó leletek izotópos elemzésével próbálták megfejteni a tudósok, miért haltak ki a dinoszauruszok, és miért élték túl más fajok. Egy korábbi, végzetesebb kihaláseseményt pedig gépi tanulásos algoritmusokkal vizsgáltak meg, hogy rájöjjenek, annak idején min múlt az óceáni élőlények túlélése, akik közül csupán 10 százalékuk maradt életben.
Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről.
66 millió évvel ezelőtt az akkor élő fajok 75 százalékával végzett az a becsapódó kisbolygó, amely a nem madárszerű dinoszauruszok kihalását is okozta. Nemrég olyan fosszilis maradványokra bukkantak, amelyek segítségével könnyebben rekonstruálható, mi történt a becsapódást követő órákban.
A múlt héten kínai fizikusok tervet dolgoztak ki arra, hogy hogyan téríthetnék el a 2029-ben veszélyes földközelségbe kerülő Apophis kisbolygót, most egy másik aszteroidát akarnak a Föld közelébe irányítani.
