A Birmingham bandája, vagyis a Peaky Blinders rendkívül népszerű sorozat, ám címével ellentétben nem sok köze volt Birminghamhez, ugyanis kevés jelenetet vettek fel a városban.
A viktoriánus korszakról számtalan könyv, film és egyéb műalkotás született, amelyek főként az angol nemességgel foglalkoznak, ám a köznépre és a háziszolgákra kisebb hangsúlyt fektettek. Hogy ők hogyan is éltek valójában, annak jártunk utána.
Tovább növelné egy autós szervezet az autótulajdonosokat érintő terheket. Új díjat vezetnének be, kilométer alapú pluszterhet róva a brit sofőrökre.
Még egyéves sem volt, amikor megörökölte apjától, V. Henrik angol királytól a trónt. Noha nagykorúvá válásáig a rokonai kormányoztak helyette, igazi uralkodóvá válva is tökéletesen alkalmatlan volt a királyságra.
III. Károly lemondásáról szólnak a pletykák a brit sajtóban, melynek oka, hogy a nagybeteg király egyre többet találkozik Vilmos herceggel.
A Beatles számos dalt írt, de kevés olyat, ami létező helyről szól. A Strawberry Fields Forever e tekintetben ritkaság, hiszen létezik, ám korántsem egy eperföld áll a történet hátterében.
Anglia egészen más világ. Nemcsak a közlekedés más, hanem a házak is. Megvannak ugyanis a jellegzetes háztípusok, és sokkalta több van belőlük, mint gondolnánk!
Noha a betegségek mindig aggodalmat váltanak ki az épp tüneteikkel küzdőkből és a környezetükből, a történelem során talán sosem volt annyira éles e helyzet, mint amikor I. Erzsébet 1562-ben elkapta a himlőt. Súlyos betegsége rávilágított arra, hogy Anglia mennyire sebezhető volt egy gyermek nélküli, női uralkodóval a trónon.
Veszélyben a szabálytalankodó autósok. Az új, brit rendőrség által használt kamerák a szélvédőn is belátnak.
A híres viking legendák közül az egyik legizgalmasabb Csonttalan Ivar története, aki betegsége ellenére hatalmas hódításokat vezetett, Anglia nagyrészét és Írország egy részét is uralma alá hajtotta.
Elképesztő hatalomra és vagyonra tett szert a 18. és a 19. században a Brit Kelet-indiai Társaság. Hatalmas birodalmak uralkodói rettegtek a vállalat kegyetlen vezetőjétől, Robert Clive-tól, aki irgalmat nem ismerő módszerekkel építette ki a világ első multinacionális részvénytársaságát.
A 17. századtól kezdve egészen a 19. század közepéig az angol férjek piacokon vagy köztereken árverezhették el feleségeiket – akiket nemritkán az asszony szeretője vásárolt meg, jelképes összegért.
