anglia 11 - Dívány

Az amerikaiak és az oroszok ádáz hidegháborús ellenfelekként élnek a köztudatban, pedig nem mindig volt ellenséges a két ország viszonya. Részben az orosz birodalom támogatásának köszönhető, hogy az amerikai polgárháború idején a nagy európai hatalmak távol maradtak a konfliktustól, az USA visszanyerhette egységét, és nem fejlődött világméretű konfliktussá a háború.

A kislányáról szeretett volna egy kedves képet készíteni, de véletlenül egy földönkívüli lényt kapott lencsevégre egy angol amatőr fotós. A Solway Firth-i űrhajós címen híressé vált fénykép rejtélye hatvan éve foglalkoztatja a nemzetközi közvélemény paranormális jelenségekre fogékony részét, de vajon tényleg ufonauta látható a felvételen?

Országos szenzációvá lett, amikor az 1910-es években két fiatal lány mesebeli tündérekkel találkozott az észak-angliai Cottingley faluban – az apró, szárnyas teremtmények létezését öt fénykép bizonyította, melyek hitelességét szakértők hada kezdte vizsgálni. Sokan, köztük Sherlock Holmes megálmodója, Sir Arthur Conan Doyle is azon a véleményen voltak, a tündérek valódiak.

A furcsa múltbeli hiedelmeknek és városi legendáknak se szeri, se száma: az egyik legbizarrabb és mégis sokak által tényként kezelt híresztelés, mely szerint Londonban él egy emberi testtel és disznófejjel rendelkező asszony, aki vőlegényt keres magának, kétszáz éven át tartotta magát, és a 19. század első felében ért tetőpontjára.

Legalább két történelmi beszámoló szerint is zöld bőrű gyerekek jelentek meg az angol Woolpit faluban a 12. században. A furcsa történet a mai napig zavarba ejti a történészeket.

A világ legintrovertáltabb embere címet bátor szívvel odaítélhetjük William John Cavendish-Scott-Bentincknek, Portland hercegének: a furcsaságairól ismert 19. századi brit arisztokrata annyira szerette a magányt, és olyan mértékben kerülte az embereket, hogy kilométeres alagutakat ásatott, nehogy bárkivel találkoznia kelljen, ha sétára indul birtokán.

Minden idők egyik legkatasztrofálisabb és egyben legrejtélyesebb sarkköri kutatóútjának számít a britek által 1845-ben az Északi-sarkra küldött Franklin-expedíció, melynek 129 fős legénysége nyomtalanul eltűnt a jégvilágban. Ma sem tudni, pontosan mi történt az elátkozott expedíciónak is nevezett küldetés résztvevőivel.

A koplalás, szándékos éhezés a középkortól kezdve a vallásos önsanyargatás, a testi örömökről való lemondás ismert formájának számított, a 19. századi Nagy-Britanniában azonban különösen népszerűvé vált ez a furcsa „divat”. A leghíresebb „koplaló lány”, Sarah Jacob országos híresség lett, de végül életével fizetett a hírnévért.

A kártevőszakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus idején lezárt, üres épületekben szaporodó patkányok seregei támadják meg az otthonokat Angliában.

A gazdag elit tagjai az éj leple alatt összegyűlnek, hogy egy titkos társaság körein belül, kellő diszkréció mellett a tiszta testi élvezeteknek hódoljanak – mindez nem fikció, az újkori Angliában működő Hellfire Club, vagyis Pokol Tüze Klub az ország jelentős politikusait és közéleti személyiségeit tudhatta tagjai között, akik féktelen orgiákat rendeztek egy kolostor zárt falai mögött.

„Nem vagyok én apáca, nem élhetek bezárva” – a Zalatnay Sarolta örökbecsű slágerében foglaltakat már a 14. században magáénak vallotta egy angol hölgy, bizonyos Leedsi Johanna, aki meglepően furfangos tervet eszelt ki, hogyan szökhet meg az apácazárdából, és kezdhet titokban új életet.

Lord Byron az angol romantika, egyben a világirodalom egyik legzseniálisabb költőjének számít, lírikus munkássága mellett azonban hiperaktív szerelmi életéről is híressé, vagyis inkább hírhedtté vált. A kalandos életű költő nem válogatott, nőkkel és férfiakkal, nemesekkel és cselédekkel is szívesen ágyba bújt, szeretőinek listája felsorolhatatlan; végül korai halálát is kicsapongó szexuális élete okozta.