Ennyibe kerül egy balatoni családi nyaralás 2026-ban – sokakat meglephet az összeg

SZIÓFOK, MAGYARORSZÁG – 2016. JÚLIUS 30.: Hatalmas tömeg a Balaton sziófoki Aranypartján, Magyarország
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy ötnapos „fapados” balatoni családi nyaralást meg lehet úszni szerényebb összegből is, de egy-két extra étkezéssel vagy programmal könnyen felkúszhat az összköltség. Így alakulnak a szállásárak és az étkezési kiadások a tónál 2026-ban.

Jól indult az előszezon a Balatonnál, ezért az étterem- és szállástulajdonosok optimistán várják a nyári főszezont a tónál. Az árak idén alig emelkedtek, de egy családi nyaralás főszezonban még így is tekintélyes összeg, derül ki a Népszava cikkéből.

Nem drágultak a balatoni szállások

A szálláskeresés trendje átalakult, szinte teljesen eltűntek a teljes hetes vagy kéthetes foglalások. A nyaralók többsége az időjárás-előrejelzéshez igazodva két-három nappal az érkezés előtt foglal, ötödük pedig csak aznap választ.

Vízbe vezető lépcső egy balatoni strandon
A balatoni szállásárak meglepő módon egyelőre nem emelkedtek a tavalyi évhez képest
Fotó: Romeo Reidl / Getty Images

Júliusra a legolcsóbb ajánlat egy gyenesdiási panzióban 90 ezer forint öt napra egy négyfős családnak, Siófokon 110 ezer, Fonyódon 132 ezer, de 135 ezer forint felett már rengeteg lehetőség közül lehet választani.

Idézőjel ikon

A jelenlegi szállásárak egyelőre meglepő módon valamivel olcsóbbak, mint tavaly.

Ebben szerepet játszik az, hogy a korábbi évek 10-20 százalékos drágulása után már nem lehetett tovább emelni a szállásárakat. Ráadásul a mostani összegek hosszú előfoglalásnak számítanak, az utazási időponthoz közeledve minden bizonnyal emelkedni fognak.

Csak kicsivel kerül többe az étkezés

Az árak inkább az étkezés terén emelkedtek, de csupán átlagosan 4–7 százalékkal. Ez jóval enyhébb mint a tavalyi 10 százalékos, vagy az azt megelőző év 25–30 százalékos drágulása.

A klasszikus balatoni ételek közül a sima lángos tavaly átlagosan 1200–1400 forintba került, az idén egy százassal drágább. A sajtos-tejfölös 2025-ben 1600–2500 között futott, jelenleg 1900–3300 forint között kínálják.

A fagylalt ára tavaly 550–760 között mozgott, idén már a 600 forintos gombócnak is örülni lehet majd.

Nehéz 400 ezer alatt megúszni az ötnapos balatoni nyaralást

A lap számításai szerint mindent összeadva egy négyfős család nomád körülmények között, azaz a tóparttól távol, otthoni főzéssel, diszkontban vásárlással, egyszeri lángosozással, egy-két fagyival 230-250 ezer forintból úszott meg 2025-ben egy ötnapos főszezoni nyaralást a Balatonnál.

Idén nagyjából 270–280 ezer forintba kerül ugyanez a balatoni nyaralás hasonló körülmények között, ám strandbelépőkkel, néhány fizetős programmal könnyen 400 ezer forint fölé kúszhat a végösszeg.

Kapcsolódó cikk: Idén is komoly munkaerőhiánnyal küzdenek a balatoni vendéglátósok, sok hely ki sem tudott nyitni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.