A városligeti Vidám Park sajnos már a múlté, pedig gyereknap közeledtével a vándor vurstlik mellett ez a hely is megtelt családokkal. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan szórakoztunk itt anno, de a múlt századi vándor vurstlik világába is elkalauzolunk!
A nyolcvanas-kilencvenes években, gyerekként vágyaim non plus ultrája volt az, hogy sikerüljön rávenni szüleimet: menjünk el a Vidám Parkba. Ez még jóval a karszalagos rendszer előtti érában történt, amikor minden egyes menetért külön kellett fizetni a kasszákban. Mi hárman voltunk gyerekek, egy ilyen vidámparki kiruccanás komoly terhelés volt a családi büdzsében.
Ezt persze akkor még kevéssé értettem, engem csak az motivált, hogy a barlangvasút, a szellemvasút, az elvarázsolt kastély, de főleg a hullámvasút legalább egyszer meglegyen. A kis vidámparkos játékokra alig emlékszem: nagyobb húgommal főként a "nagy" játékok érdekeltek.
Kattints a képre és nyílik a galéria!
A nyaraknak volt még egy másik fénypontja is: augusztus 20, a búcsú. Ilyenkor mindig vidéken voltunk, és már a hónap elején megkezdtük a szülők puhítását azzal kapcsolatosan, hogy a vadregényes Pomáz búcsújába elvigyenek minket.
Mézeskalács olvasó és szív, törökméz szerepelt a kívánságlistánkon, meg persze, hogy halászhassunk, felülhessünk a breakdance-re és valamilyen körhintára is.
A vidámparkok veszélyeiről mit sem tudtunk ekkor
A hangszóróból dübörgött a What is Love: el sem tudtam volna képzelni ennél jobb mulatságot akkoriban.
Persze, ez még azelőtt volt, hogy a szülők igazán aggódtak volna azért, hogy vajon elég biztonságos-e az a vándor vurstli, amit meglátogattak: lehet, hogy kicsit roskatagnak tűntek az attrakciók, de bennünk fel sem merült, hogy bármi baj lehet. Szerencsénk volt, soha nem is lett.
Képgalériánk egy ennél is korábbi érába kalauzol, a múlt század rendszerváltást megelőző időszakának vurstlijaiba látogathatunk el segítségével. Nosztalgiázz velünk és ezekkel a fotókkal!
Ha az éra felnőtt szórakozása is érdekel, ezt a galériát is lapozd végig!
