Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A farsangi időszak a jelmezekről is szól – meg a határtalan gyermeki fantáziáról. Emeletes ágy, medúza, pestisdoktor: a beöltözni kívánó csemeték fantáziája határtalan.
Az, hogy ezzel a szülő tudjon lépést tartani, több tényezőtől függ. Az én nagymamám megvarrta, anyukám megkötötte vagy horgolta, amit kellett, de esetemben szóba sem jön egyik lehetőség sem a fentiek közül. Mit tehet egy anya farsang idején, ha nem tud varrni?
Ha farsang, akkor jelmez
A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest a lehetőségek tárháza jelentősen bővült: ott vannak például a ruhaüzletek, melyek kínálatában ebben az időszakban megjelennek a kisebbeknek és nagyobbaknak szánt jelmezek. Az ár ugyanakkor nem mindig hozza meg az ember kedvét ahhoz, hogy ezek közül válogasson: több mint nyolcezer forintot kóstál például egy nindzsajelmez az egyik népszerű franchise színében, ráadásul tudom, hogy ebből rögtön kettőt kellene vennem, így a dolog már nem vonz annyira.
Használtan is meg lehet venni ezeket a jelmezeket persze, de a másodpiac sem tűnik sokkal olcsóbbnak.
Postaköltséggel együtt nagyjából ugyanott tartok, mint ha a plázában venném meg a jelmezt, ráadásul drukkolhatok, hogy ne szőrös, lyukas, varrott, foltos jelmez érkezzen majd a dobozban.
Aztán ott vannak a különleges kérések.
"Valaki gyereke volt már láthatatlan ember farsangon?"
"Van ötletetek, hogy tudom befesteni feketére a lányom haját farsangra?"
"Hogy csináljam meg Wednesday-ből az Izét?"
"Segítsetek, a hétéves kisfiam kitalálta, hogy Among Us szeretne lenni farsangon, de nincs ötletem, hogy miből, hogyan készítsem el a sisakot."
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy ha egy kislány Harley Quinn vagy Wednesday lenne, garantált a népharag: nem könnyű a farsangra készülő szülők dolga.
Sokféle lehetőség van a beszerzésre
A jelmezkölcsönzők kínálata mellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy az egykor még cikinek számító second hand mára divatos, ökotudatos, és a jelmezek esetében sokszor életmentő megoldást jelenthet. A turis holmik közt valódi kincsekre lehet bukkanni, és ez igaz a jelmezek világára is – a kilós üzletekben általában külön részt szentelnek a jelmezeknek, melyek közt a legkisebbekre passzoló szettektől kezdve a legnagyobb és legvadabb igényeket kielégítő darabok is megtalálhatók.
Ehhez persze résen kell lenni, kitartóan járni a turkálókat, folyamatosan figyelve a kínálatot
– és még így is előfordulhat az, hogy a gyermek álmának megfelelő jelmez egész egyszerűen nem akad horogra.
Az igazán kétségbeesettek az internetes turkálók kínálatát is szemezgethetik, ezekben is gyöngyszemekre lehet bukkanni, igaz, valamivel magasabb áron, mint ha kilós turiban találnánk meg a jelmezt. A siker itt sem garantált, ha a gyermek Grogunak vagy Pikachunak szeretne öltözni: ilyenkor nem marad más hátra, mint valahogy otthon elkészíteni a kívánt jelmezt.
Csak eszközök kellenek, és fantázia
Varrásképtelen anyaként így sikerült már megszemélyesítenem egy sárkányt, illetve Omnitudort, a Rumini-könyvsorozat bölcs teknősét: a varázsszó a filc és a ragasztópisztoly.
Ha már varrótudás nincsen, elő a fantáziával, esetleg a ragasztópisztollyal, a tűzőgéppel és egyéb sufnituningos megoldásokkal.
A karton és a vastag filc – meg egy jó szabóolló – megoldást jelenthet a legtöbb problémára, ha egy kis fantáziával párosítjuk. Csak egy szabásmintát kell keresni az interneten, vagy ha nincs, átalakítani egy meglevőt, és végiggondolni, milyen otthon amúgy is megtalálható ruhadarabokat tudunk bevetni a jelmez részeként.
Pár ötlet otthonról
A teknősöm karját és lábát így levágott harisnyába bújtattuk, kapott egy zöld pólót, a hátára pedig páncélt, melynek zöld alapjára ragasztópisztollyal rögzítettem a mintát. Gumikarika tartotta a jelmezt a vállán, a maszk pedig egy tini nindzsa teknőc maszkjának alapján született.
A sárkány szárnyát és farkát is vastag filcből vágtam ki, majd díszítettem vékonyabb filcdarabkákkal, végül jött a karra húzható gumi.
Az autójelmeznél a karton mentett meg: csuklóra és bokára gumizott kerekeket kapott lányom, meg a homlokára egy filcpántot rendszámmal és lámpákkal. Egy szürke leggings és póló, és már kész is volt jelmez – ennél könnyebbet azóta sem tudtam kitalálni.
Persze tisztában vagyok azzal, hogy léteznek ezeknél kacifántosabb kérdések, de amikor azt láttam, hogy egy nagy Facebook-csoportban egy anyuka épphogy kiírta, hogy pestisdoktor álarcra van szüksége, azonnal linkeltek is neki egy papírból elkészíthető álarctervet, rájöttem: semmi sem lehetetlen. A varrógépet hagyjuk másra, anélkül is készülhet jelmez bárhol!
