Ezért szűnt meg a szívatás a gólyatáborokban – gondoltad volna?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A gólyatáborok már nem a szívatásról, a méltóság megtiprásáról szólnak, mint évekkel ezelőtt. Ezeket a sokszor megszégyenítő, szexuális tartalmaktól és alkoholtól túlfűtött féktelen összejöveteleket az intézményi szabályozások és az okostelefonok fesztivállá szelídítették.

Néhány évvel ezelőtt óriási port kavartak azok a balhés gólyatáborok, ahol a bulik sokszor a megaláztatások miatt horrorba fulladtak. Ha meg is tette, nem mindenki vett részt szívesen a vizespóló-versenyeken, az olyan feladatokban, amikor a medencében kellett ruhát cserélni, vagy sorfalat alkotva egymás szájából kivenni, majd a következő „láncszem” szájába betenni a cukorkát. Évekkel ezelőtt volt olyan egyetem, ahol egyenesen balekhétre invitálták a leendő elsőéveseket, még a látszatra sem adva, hogy bohócot csinálnak majd a résztvevőkből. 

Ez egy rituálé, ami az állatvilágból ered

A gólyatáborok eredetileg az ismerkedésről kellene, hogy szóljanak, hiszen ez egy állomás, egy lehetőség arra, hogy az új hallgatók beilleszkedjenek egy közösségbe. A rendezvény önmagában egy gesztus, amikor a csoport befogadja az új érkezőket, ám ehhez meg kell ismernie az új tagokat, nekik pedig a csoport írott és íratlan szabályait, továbbá a hatalmi viszonyokat. Ez a rituálé az állatvilágból eredeztethető.

A gólyatáboros balhék kivétel nélkül mind szexszel, szexualitással voltak kapcsolatosak.
Fotó: Karl Tapales / Getty Images Hungary

Ám a kétezres évek elején olyan gólyatáborban történt ügyekre derült fény, melyek miatt sok szülő már el sem akarja engedni a gyermekét. A napvilágot látott esetek kivétel nélkül mind szexszel, szexualitással voltak kapcsolatosak. Gondoljunk csak arra, amikor 2014 augusztusában a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának gólyáit vetették alá megalázó feladatoknak Szarvason. A fiúknak az volt a feladata, hogy egymás ánuszába mackósajtot helyezzenek, majd azt onnan fogyasszák el. 

De a lányokra is várt megalázó feladat: nekik a fiúk elé térdelve, azok lábai közt elhelyezett pálinkásüveget kellett a szájukba venni.

Szintén gólyatáborban történt meg az az eset, amikor a lányoknak bikiniben kellett feküdniük, és a bekötött szemű fiúknak a szájukkal kellett megkeresniük a lányok testén a kockacukrot. A legsúlyosabb eset az ELTE gólyatáborában történt 2014-ben, Fonyódligeten, amikor megerőszakoltak és megvertek egy lányt. Néhány éve azonban elmaradtak a hangzatos botrányok.

Az abúzus a beavatásról szólt

Nagyon összetett kérdés, hogy mire vezethető vissza, hogy valaki ki akart tolni a másikkal, meg akarta szívatni a leendő hallgatókat a gólyatáborban – mondja dr. Zelena András, a BGE tanszékvezető docense.

A pszichológus szerint sokaknak az lehetett a motivációja, hogy ha korábban ő is átélte, akkor ne legyen jobb másoknak sem.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ez a beavatási gesztus, vagy sokkal inkább abúzus nem kizárólag gólyatábori sajátosság, hiszen régebben bevett szokás volt a sorkatonaságnál és a nevelőotthonokban, egykori javítóintézetekben is az újonnan érkezők beavatása. 

A gólyák már nem feltétlenül elsőfesztiválozók

A fesztiválhangulat fontosabb lett, mint a megalázó helyzetek erőltetése
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

A gólyatáborok körüli szélcsendnek több oka is van. Az egyik, hogy a mai gólyatáborozó generáció nem az egyetemi gólyatáborban találkozik először a fesztiválhangulattal. Míg a kilencvenes években sok fiatalnak csak a gólyatáborban nyílt először lehetősége arra, hogy szülői kontroll nélkül bulizzon és alkoholt fogyasszon, a Z generáció tagjai már nem feltétlenül elsőfesztiválozók. Tehát a gólyatábornak az az újdonsága, varázsa, hogy kontroll nélkül lehet bulizni, mára már elveszett – mondja dr. Zelena András. 

Okostelefonnal semmi nem marad titokban

Az okostelefonok térhódítása is közrejátszott abban, hogy egyre kevesebb a gólyatáborokban a kontroll nélküli megszégyenítés. Régen csak az tudta, hogy mi történt egy zárt táborban, például a Balaton-parton, vagy egy bekerített kempingben, aki ott volt, aki részt vett a rendezvényen, és a történteket általában a résztvevők őrizték az emlékeik között.

Az okostelefonokkal megnőtt a lebukás esélye
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Egy okostelefonra rögzített esemény, amely akár rejtett kamerával is elkészíthető, már nem feltétlenül marad mindig titokban. Óriási féknek számít, hogy ma már bárki bármikor közzétehet, posztolhat bármilyen tartalmat. Talán éppen ez lehet az oka annak, hogy – a rossz nyelvek szerint – vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a táborban összegyűjtik a gólyák okostelefonját.

A tét a hallgatói jogviszony 

Nem mellékes az sem, hogy a felsőoktatási intézmények a sorozatos balhék után bekeményítettek, szigorú feltételekhez kötik a szervezést, és a szervezők már nem kapnak szabad kezet a programok összeállításakor.
Magyarországon a legtöbb gólyatáborban a szervezőknek egyetemi testületekkel és az egyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesével is egyeztetnie kell a tábor menetrendjét, tervezett programjait. Továbbá a szervezők saját szakállukra hoznak meg mindenféle döntéseket, melynek következménye egy belső fegyelmi eljárás is lehet, ennek pedig sokszor a hallgatói jogviszonyuk a tétje.

De akkor mit csinálnak most a gólyák?

Ismerkednek, barátokat keresnek és tapasztalatot gyűjtenek ma már a fiatalok a gólyatáborban
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Jellemzően az ismerkedésről, a tantárgyfelvételről és az egyetemi léthez kapcsolódó praktikus tudásátadásról, közös albérletkeresésről, fesztiválról szólnak a gólyatáborok, de legfőképp a szociális kapcsolatok építésén van a fókusz.
Dr. Zelena András szerint érdekes megfigyelni, hogy a közösségi média felületén létrehozott csoportok szép lassan átveszik a gólyatáborok szerepét is: nagyon sok hallgató csatlakozik olyan social media csoporthoz, ahol ugyanúgy ismerkedhet leendő évfolyam- vagy szaktársaival, és szinte ugyanahhoz az információhoz hozzájuthat, mint egy gólyatáborban személyes jelenléttel. 

A gólyatábor egy magyar hagyomány

Külföldön mind a gólyatáborok, mind pedig a gólyák megalázása ismeretlen. Németországban csak úgynevezett gólyanapot tartanak, ami az elsőévesek ismerkedését szolgáló évnyitó buli.

Angliában sem szokás gólyatábort szervezni, helyette az egyetem első hete szól a bulizásról és az ismerkedésről.

A szórakozás mellett ilyenkor az újdonsült egyetemisták például paintballoznak, quadoznak, jókat esznek-isznak együtt, bowlingoznak és túráznak. Mivel az angol egyetemeken elég sok a külföldi diák, a beilleszkedés nem okoz különösebb nehézséget a hallgatóknak. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.