Tejkisokos: mit jelent az UHT és az ESL rövidítés, és mitől lesz teljes a tej?

Olvasási idő kb. 3 perc

A szakember elmondja, hogy milyen különbségek vannak a boltokban kapható tejek között, hogy legközelebb könnyebben eligazodj a vásárlásnál.

Ha gyakori tejfogyasztó vagy, akkor nem árt tisztában lenned legalább néhány alapvető fogalommal, hiszen az egyes típusok nemcsak tartósításuk módjában különböznek, hanem ennek megfelelően az eltarthatósági idejük is eltérő lehet. Lássuk tehát, hogy mi az, amit a bolti tejekről feltétlenül tudni érdemes.

Mitől függ a tej zsírtartalma?

„Rendszeresen hallok olyat, hogy a bolti tejek fel vannak vizezve, de a valóságban egy tejüzemben ilyen nem fordulhat elő. Az a termék, amit tejnek neveznek, nem tartalmazhat semmilyen más anyagot, tehát hozzáadott vizet sem” – mondta el a Dívány kérdésére Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője.

A szakember szerint az, hogy a tejek között mégis érezhető különbségek tapasztalhatók, nem azért van, mert az egyes termékekhez hozzáadnak valamit – épp ellenkezőleg. „A nyers tej zsírtartalma 4-6 százalék között mozog, amit az üzemben állítanak be a boltokból ismert 1,5, 2,8 vagy 3,6 (magas zsírtartalma miatt az utóbbit nevezik teljes tejnek) százalékos értékre. Ezt úgy érik el, hogy a tejtől különválasztják a tejzsírt, majd a kívánt mennyiségben visszaadagolják azt. A megmaradó tejszínt ezután más termékek gyártásához használják fel.”

A tej ízét több tényező is befolyásolhatja, de nem adhatnak hozzá semmilyen más anyagot
Fotó: Monty Rakusen / Getty Images Hungary

A boltban kapható tejeket rendszerint „homogenizálják” is. Ennek a műveletnek az a célja, hogy tárolása közben a tejben lévő zsír ne váljon ki, vagyis ne képződjön rajta föl. Az eljárás teljesen veszélytelen, hiszen csupán annyi történik, hogy a tejet nagy nyomással átnyomják egy kis résen, melynek hatására a zsírcseppek apró darabkákra esnek szét.

A tejek érzékszervi jellemzőit nemcsak a feldolgozás módja határozza meg, hanem például a tejelő állat, annak tartási, takarmányozási körülményei, sőt még az aktuális évszak is.

Hogyan tartósítják a tejet?

A beállított zsírtartamú tejet a következő lépésben hőkezelésnek vetik alá, hogy a betegségeket vagy romlást okozó baktériumok száma biztonságos szintre csökkenjen. A hőkezelést gyors visszahűtés, majd a csomagolás követi. Ennek szintén fontos szerepe van, hiszen megvédi a tejet a külső behatásoktól, további szennyeződésektől – tudtuk meg Traszkovics Zsolttól.

Vannak olyan tejek, melyeket hűtve kell tárolni, és vannak olyanok is, amelyek hűtés nélkül hónapokig is elállnak. Ezek között a különbséget nem a tejben kell keresni (ugyanaz a tej van bennük), hanem a hőkezelés módjában, valamint a csomagolásban.

Milyen típusai vannak?

A hűtve tárolandó (tasakos, esetleg dobozos) tejeket pasztőrözni szokták, ami egy jellemzően 72-76 °C-os, 20-40 másodperces hőkezelést takar. Az ilyen pasztőrözött tejeket hűtve (vagyis 6 fok alatti hőmérsékleten) kell tárolni, különben a hőkezelést túlélő mikrobák elszaporodhatnak bennük.

Az ESL (Extend Shelf Life) tejek hőkezelése jóval magasabb, 100 és 135 °C közötti hőmérsékleten történik, melynek következtében fogyaszthatósági idejük akár a 20-28 napot is elérheti. Ezeket szintén hűtve kell tárolni.

A legtöbb tejet hűtve kell tárolni
Fotó: andresr / Getty Images Hungary

A tartós UHT (Ultra Hight Temperature Treated Technology) tejeket ennél is magasabb, 136-142 °C-os hőmérsékleten kezelik, majd fertőzésmentes körülmények között speciális csomagolásba töltik. Eltarthatóságuk így akár 90 nap is lehet, és mindaddig, amíg nincsenek felbontva, hűtést sem igényelnek. „Fontos azonban, hogy felbontásuk után az UHT-tejeket is hűtve kell tárolni, majd 2-3 napon belül el kell fogyasztani” – tette hozzá az élelmiszermérnök.

Végezetül néhány szó a nyers tejről. Ezt fogyasztása előtt ajánlott felforralni, majd hűtve tárolni, ami azért szükséges, mert az egészségre veszélyes mikrobákat tartalmazhat.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?